Posted on

A hígtrágya hasznosítás előnyei

hígtrágya hasznosítás Agribiotica

A hígtrágya hasznosítás az állatnevelő telepek számára épp olyan fontos megoldandó feladat, mint a megfelelő tápanyagellátás biztosítása a mezőgazdasági termelést végző gazdák esetében. Bár a hígtrágya kezelésére sok esetben nem kerül sor, a tárolási kapacitás véges volta, a hígtrágyában fellelhető tápanyagok kihasználatlansága, valamint a műtrágyák árnövekedése és korlátozott hozzáférhetősége egyaránt a tudatos hígtrágya hasznosítás és tápanyag gazdálkodás irányába mutatnak.

A hígtrágya tápanyagai

A szerves trágya kezelésének kérdése összetett feladat, hiszen a hasznosítás hatékonysága mellett egyidejűleg kell figyelni a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a felhasználási terület környezetében élők kényelmének biztosítására, illetve a kórokozók és gyommagvak esetleges terjedésének megakadályozására is. Emellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy bár a hígtrágya rendkívül hasznos lehet a talaj tápanyagainak pótlásában, a magas só-, nátrium- és káliumtartalom miatt egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, milyen koncentrációban és mely területekre történik a kihelyezés.

Mivel a legtöbb hígtrágya a szarvasmarha- és sertés telepekről kerül ki a földekre, ezúttal vizsgáljuk az ezen állatok tartásából származó hígtrágya beltartalmi értékeit! Az alom nélküli tartásból származó, híg és szilárd fázisra bontható átlagos hígtrágya hozamot sertésenként 25, tehénférőhelyenként 100 literre kalkulálhatjuk naponta. Bár a különféle telepek hígtrágyáinak beltartalmi értékei az állatok fajtájának, életkorának, takarmányozásának, valamint a hígtrágya kezelési módjának függvényében jelentős eltéréseket mutathatnak, átlagosan 6 g / liter szervesanyag tartalommal, valamint az alábbi beltartalmi értékekkel számolhatunk:

● nitrogén: 0,8-2,6 kg / m3;

● foszfor: 0,3-1,2 kg / m3;

● kálium: 0,9-2,3 kg / m3;

● szerves anyag: 5,9-31,2 kg / m3.

A hígtrágya hasznosítás tehát kellő körültekintéssel nemcsak a sertés- és szarvasmarha telepek hígtrágya-tárolási problémáira, hanem a gazdák megnövekedett műtrágya-költségeinek optimalizására is megoldást nyújthat.

A hígtrágya hasznosítás fontos előkészítő lépése: a tápanyag gazdálkodási terv

A tápanyag gazdálkodási terv elkészítése öt évente egyszer minden szántó és ültetvény tulajdonosa számára kötelező. Ennek elkészítéséhez talajtani szakértő vagy talajvédelmi szakértő bevonására, talajtani vizsgálatokra, valamint ültetvények esetében levélanalízisre van szükség.

Az egyes vizsgálatok eredményeként kapott talajtani értékek segítségével pontosan következtethetünk a talaj beltartalmi értékeire, melynek következtében felelős döntéseket hozhatunk a különféle tápanyagok pótlásáról is.

Fontos, hogy a tervek elkészítésekor figyelembe kell venni az érvényes nitrátrendeletben szereplő Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékeket. Nem szabad elfelejteni továbbá azt sem, hogy ha az adott termelési évben ugyanazon a területen egymást követően több növénykultúrát termesztenek, mindegyik növénykultúrára külön-külön kell tápanyag gazdálkodási tervet készíteni.

A hígtrágya hasznosítás egyes lépései engedélyköteles tevékenységnek számítanak

A hígtrágya tárolását, kezelését és kijuttatását is számos EU-komfort jogszabály korlátozza, melyek közül a legfontosabbak a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, az azzal kapcsolatos kötelező cselekvési terv elkészítéséről, illetve a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásáról szólnak. Ez utóbbiban a hígtrágya hasznosítás egyik legfontosabb elemére, az évenként kijuttatandó hatóanyagtartalomra vonatkozó adatok is szerepelnek, melyek a következők:

● kedvezőtlen adottságú nem nitrátérzékeny területen hektáronként 200 kg nitrogén, mely teljes tömegében szerves eredetű lehet;

● kedvezőtlen adottságú nitrátérzékeny területen hektáronként legfeljebb 170 kg nitrogén, mely teljes tömegében szerves eredetű lehet;

● nem kedvezőtlen adottságú nem nitrátérzékeny térségekben hektáronként legfeljebb 300 kg nitrogén, melyből 220 kg lehet szerves eredetű;

● kedvezőtlen adottságú nitrátérzékeny térségekben hektáronként legfeljebb 220 kg nitrogén, melyből 170 kg lehet szerves eredetű;

● hektáronként 250 kg kálium, valamint

● hektáronként 150 kg foszfor.

A hígtrágya hasznosítás egyik legfontosabb lépése, a kijuttatás, a talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött engedélyköteles tevékenység, melyhez a tápanyag gazdálkodási tervre, a hígtrágya elemzésére, valamint a kormányhivatalok megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságának jóváhagyására van szükség.

A hígtrágya kezelése és kijuttatása

A hígtrágya kezelésének és kijuttatásának legaggasztóbb kérdése a folyamat során szükségszerűen fellépő tápanyagveszteség kezelése és minimalizálása, ugyanis megfelelő tápanyagstabilizálás nélkül akár 50 %-os veszteséggel is számolhatunk. A hígtrágyában található tápanyagok megőrzését és azok folyamatos feltáródását a hígtrágya kezelésével biztosíthatjuk, melyhez mi a Triune hígtrágya kezelő szert ajánljuk.

Ez a természetes alapú trágyakezelő készítmény ugyanis alkalmas híg- és almos trágya kezelésére, így alkalmazása a hígtrágya hasznosítás egyik fontos lépése. Mit érdemes tudni róla?

● A Triune hígtrágya kezelő szer akkor a leghatékonyabb, ha az állatok betelepítése előtt kezdjük a kezelést, a vizes fázisba juttatva bármikor kifejti hatását. Ha a hígtrágya felszínén kérges réteg alakul ki, egy cső segítségével a Triune-t a kéreg alá juttatva ugyanolyan eredményeket érhetünk el.

● A hígtrágya kezelő szer hatékonyságának kifejtéséhez nincs szükség a hígtrágya mechanikai mozgatására, ezáltal használata egyszerű.

● A Triune alkalmazásához nem szükséges szakértelem, ugyanakkor használata egyértelműen jövedelmező, hiszen alkalmazása költségeket csökkent és plusz hozamokat termel. Vagyis a Triune-nal minden befektetett forint többszörösen megtérül.

● A Triune hígtrágya kezelő szer alacsony hőmérsékleten is kifejti hatását, így az őszi-téli időszakban is alkalmazható.

● A Triune használata nem jár egészségügyi kockázattal sem az állatok, sem a kezelést és kijuttatást végző szakemberek számára.

A Triune hígtrágya kezelő szer hatékonyságának ellenőrzése, valamint a hígtrágya hasznosítás megkönnyítése egyaránt fontos számunkra, ezért vizsgálatokat folytatunk az ammónia emisszió, valamint a hígtrágya kezelés kérdéseiben.

Termékünk nem csak, hogy bizonyítottan csökkenti az ammónia-kibocsátást, – biztosítva a szektor számára a környezettudatos gazdálkodást, – hanem egyúttal a termelékenységet is növeli. A cégünk megbízásából készített tanulmány egyértelműen megállapította, hogy a Triune hígtrágyakezelő szer alkalmazásával kevesebb takarmány felhasználása mellett nagyobb súlygyarapodás érhető el az állatoknál.

Ha többet szeretne tudni, a teljes anyagot innen érheti el. További kérdései vannak? Írjon nekünk az info@agribiotica.hu emailcímre és Önnel is örömmel megosztjuk eredményeinket!

Biztos megoldásokat keres? Ismerje meg termékeinket és kérje kollégáink segítségét!

Posted on

TANULMÁNY: Ammónia emisszió vizsgálata TRIUNE-nal kezelt sertés hígtrágyában Bajorországban

Ammónia emisszió vizsgálata TRIUNE-al kezelt sertés hígtrágyában Bajorországban

Az Európai Unió zászlós hajójának is számít az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal), amely a klímasemleges és fenntartható gazdaságra való áttérését tűzte ki célul. Az EU-ban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10,3%-ért a mezőgazdaság a felelős, ezért a fenntartható gazdaságra való áttérésben kiemelt jelentősége van a célkitűzéseknek.

Az ammónia (NH3) a nitrogéntartalmú szerves vegyületekből, elsősorban a karbamid és a fehérjék biológiai lebontásakor jön létre. A mezőgazdasági eredetű kibocsátások közvetlenül és közvetve az állati emésztőrendszerből, a trágya tárolásából és a talajból származhatnak. Az állattartó telepekből származó kibocsátásokra az állatfajok, a takarmány (N-kiválasztás hatása), az épület jellemzői (padló, szellőzés, hőmérséklet) és a trágya tárolása (külső hőmérséklet, a lefedettséghez használt anyag) vannak hatással. Az egyes légköri szennyező anyagok kibocsátásainak csökkentéséről szóló 2284/2016- os, napjainkban is hatályos EU irányelv 2010-től kezdődően állapítja meg a kapcsolódó határértékeket. Ezen irányelv többek között (kéndioxid, nitrogén-oxid), előírja az ammónia kibocsátásának a csökkentését, amely az agrár-ágazat szempontjából a legjelentősebb. Összegezve, az ammónia csökkentése globális méretű, agrárágazati probléma.

Kísérletünkkel egy olyan átfogó képet szeretnénk megmutatni egy általunk forgalmazott és forradalmasított technológiában, amelynek használatával nagy mértékben csökkenthető az állattartó telepeken képződött hígtrágya ammónia tartalmának a környezetbe való jutása.

Az ammónia (NH3) a nitrogéntartalmú szerves vegyületekből jön létre. Az emlősállatok szervezete kiválasztja a nitrogén többletet, karbamidot a vizeletben. Azonban az ürülék is tartalmaz nitrogént fehérjeként, valamint különböző szerves vegyületekként. A legtöbb ammónia-kibocsátás a karbamid hidrolíziséből származik, az ammóniát termelő ureáz enzim jelenlétében (Bernhard Osterburg, 2018). Az állattartó telepekről származó ammónia-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések közé tartozik a trágya korszerűbb kezelése az épületben, mint például a vizelet elválasztása, a trágya hűtése, a légszűrők használata és a trágya tárolóinak lefedése. Ezen törekvéseken túl, több cég is foglalkozik (több-kevesebb sikerrel működő) hígtrágya kezelő készítmények forgalmazásával.

HIPOTÉZIS

Az ammónia emisszió mérés lehetőségei és módszerei közül az első légköri ammónia fluxus mérések csak az előző évszázad végén, az 1990-es években történtek (FAMULARI et al., 2005). Az 1980-as években BUIJSMAN és munkatársai (1987) bevezették az emisszió faktorok fogalmát, melyek segítségével az európai mezőgazdaság NH3 kibocsátását lehetett becsülni. Az 1990- es és 2000-es években egyes európai országokban már ország specifikus emisszió faktorokat használtak az ammónia kibocsátás mértékének becslésére (MISSELBROOK et al., 2000).

A mai napig a talaj-növény-légkör rendszerben az NH3 dinamikájában hatalmas bizonytalanságok vannak, mert még mindig hiányoznak a közvetlen, megbízható fluxus mérések. Ez nagyrészt az NH3 tulajdonságainak, illetve annak köszönhető, hogy igen reaktív vegyület és erős hidrogén kötésekkel kapcsolódik a vízhez, nehezítve ezzel a mérési lehetőségeket (FERRARA et al., 2012).

A légkörbe távozó ammónia-gáz folyamatos mérése stacioner készülékekkel, a mai napig problémát jelent. Ennek a ténynek a megállapítása azért is fontos, mert a piacon fellelhető hígtrágya kezelő készítmények ammónia emisszióra gyakorolt hatásfoka nehezen kimutatható a pontos mérési módszerek hiányában.

MÓDSZERTAN

Az ammónia emisszióra vonatkozó vizsgálatunk során az Agribiotica GmbH által forgalmazott TRIUNE hígtrágya kezelő készítmény ammónia megkötő képességét teszteltük sertés hígtrágyában. A vizsgálatokhoz bajorországi sertéstelepről begyűjtött hígtrágyát használtunk. A kísérletben szereplő hígtrágya külön hordókban került elhelyezésre, így a további „friss” hígtrágya utánpótlást ezzel megszüntetve. A mérések 3 alkalommal történtek a TRIUNE hígtrágya kezelő készítmény bekeverése nélkül, majd ezt követően egy ammónia emissziós mérést végeztünk 2 óra elteltével a TRIUNE bekeverése után. Az ammónia emisszió mérését 24 óra elteltével újra megismételtük.

A fent említett folyamatot egy hét múlva megismételtük mind a TRIUNE-al kezelt, mind a kezeletlen hígtrágyában, majd ezt követően hetente azonos időben elvégeztük az ammónia mérését. A mérési folyamat 4 héten keresztül tartott. Az ammónia emissziós vizsgálathoz egy mobil ExTox készüléket használtunk. A vizsgálatokat hivatalos vizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező partner – Ingrid Bauer – végezte Németországban, 2021-ben.

EREDMÉNYEK

Az első három diagram azokat a mérési eredményeket mutatja, amikor a TRIUNE készítményt nem használtuk, azaz kezeletlen hígtrágyára vonatkoznak. Itt érdemes megjegyezni, hogy a felszabaduló ammónia értéke 202,92ppm, amely már komoly egészségkárosodáshoz is vezethet.

A kezeletlen hígtrágyára vonatkozó kiértékelések során megállapítható, hogy az idő múlásával folyamatosan csökkent az ammónia mértéke.

A következő kiértékelések a TRIUNE-al kezelt hígtrágyára vonatkoznak. Meg kell jegyezni, hogy az első kísérleti eredmények a kezelt hígtrágyában nagyon biztató képet mutattak az ammónia emissziót illetően, azonban ez a kezdeti gyors hatékonyság az idő elteltével alább hagyott. Az eredmények alapján el lehet mondani, hogy a fenti vizsgálatban a TRIUNE az első 10-14 napban fejtette ki hatását a legintenzívebben, majd ez a hatás csökkenő tendenciát mutatott.

ÖSSZEGZÉS

A fent leírt kísérlet célja az volt, hogy megvizsgáljunk egy olyan forradalmian új hígtrágya kezelési technológiát és annak hatékonyságát, amelyet az állattenyésztés szolgálatára terveztünk, így csökkentve az élelmiszertermeléssel járó környezetterhelést, és hozzájárulva a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszeripar kialakításához.

A kísérletet zárt rendszerben végeztük, ami azt jelenti, hogy a 4 hetes vizsgálati periódus alatt a vizsgált anyagot nem pótoltuk újabb, friss hígtrágyával. Ezért is volt megfigyelhető az a jelenség, hogy a TRIUNE az első két hétben intenzíven fejtette ki ammónia megkötő képességét, majd a vizsgálat további szakaszában csökkenő tendenciával végül megállt ez a folyamat. Ez a jelenség természetes, ugyanis a TRIUNE a zárt rendszerben a rendelkezésre álló összes ammóniát megkötötte és további urea utánpótlás hiányában a TRIUNE aktivitása szinte megállt.

Amennyiben a TRIUNE természetes körülmények között, az állattartó telepeken kerül kijuttatásra, úgy a hatását a teljes ciklus ideje alatt megtartja, ezzel maximális hatékonyságát fejti ki a hígtrágyában, az ammónia emisszió csökkentésében.

Az AgriBiotica tapasztalt agrárszakemberek által létrehozott vállalkozás, amely legfontosabb célul tűzte ki a környezetkímélő, fenntartható mezőgazdasági termelés támogatását. Olyan korszerű technológiai megoldásokat kínálunk, amelyek segítségével csökkenthető a környezeti terhelés.

Hiszünk a fenntartható ökológiai termelésben.

Az állattenyésztési ágazat fenntarthatóságának növelésére kifejlesztett technológiai rendszerünkkel az üvegházhatású gázok kijutása nagy mértékben kontrolálható, ezzel hozzájárulva az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzéséhez.

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezelés nélkül (1)

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezelés nélkül (2)

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezelés nélkül (3)

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezeléssel (1)

Triune-kezelés.hígtrágya-tanulmány.1.

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezeléssel (2)

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezeléssel (3)

IRODALOMJEGYZÉK

Bernhard Osterburg, (2018), Policy and administrative measures to prevent ammonia emissions, TAIEX-EIR PEER 2 PEER Multi Country Workshop on ammonia emissions from agriculture, 2018 10. 30.

Famulari, D., Fowler, D., Hargreaves, K., Milford, C., Nemitz, E., Sutton, M. A., & Weston, K. 2005. Measuring eddy covariance fluxes of ammonia using tunable diode laser absorption spectroscopy. Water, Air, & Soil Pollution: Focus. 4. 151–158.

Buijsman, E, Maas, JF., Asman, WAH. 1987. Anthropogenic NH3 emission in Europe. Atmospheric Environment. 21. 1009–1022

Misselbrook, TH., Van Der Weerden, TJ., Pain, BF., Jarvis, SC., Chambers, BJ., Smith, KA., Phillips, VR., Demmers, TGM. 2000. Ammonia emission factors for UK agriculture. Atmospheric Environment. 34. 871–880.

Ferrara, R. M., Loubet, B., Tomassi, P. DI, Bertolini, T., Maugliulo, V,. Cellier, P, Eugster, W., Rana, G. 2012. Eddy covariance measurement of ammonia fluxes: Comparison of high frequency correction methodologies. Agricultural and Forest Meteorology. 158-159. 30–42.


Posted on

Triune hígtrágya kezelő szer: célok és tapasztalatok

Triune hígtrágya kezelő szer célok és tapasztalatok

Az állattartás melléktermékeként keletkező hígtrágya kezelésének számos módja létezik. Az optimális módszer megválasztása azonban jelentősen csökkentheti a termőterület tápanyag-ellátásának költségeit és leegyszerűsítheti a gazdaságok hatékony üzemeltetéséhez szükséges szervezési folyamatokat. A Triune hígtrágya kezelő szer alkalmazásával tehát nemcsak olcsóbb, egyszerűbb is a termelés.

A Triune hígtrágya kezelő szer alkalmazásának előnyei

Triune hígtrágya kezelő szer egy természetes, vízben oldódó, élő szervezetben fel nem halmozódó polimer nagy felületű negatív töltéssel. Ennek velejárója az a tulajdonság, hogy megköti és megőrzi a kationokat a felületén.

A Triune előnye, hogy megtartja a tápanyagokat a hígtrágyában, azaz a benne található foszfor könnyen felvehető állapotban áll a haszonnövények rendelkezésére. Fontos továbbá, hogy természetes úton lebomló kezelőszerről beszélünk, vagyis alkalmazása sem a dolgozókra, sem az állatvilágra, illetve talajéletre nem jelent veszélyt.

Hosszú hatástartamának köszönhetően alkalmazása gazdaságos, biztonságos és megkönnyíti a munkaszervezést. Emellett segítségével a nitrogénveszteség is minimalizálható, vagyis használatával hatékony hígtrágyakezelés tényleg nem álom többé!

Green Deal, avagy az Európai Unió célkitűzései

Az European Green Deal központi célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálása és a klímasemleges, fenntartható gazdaságra való áttérés. Mivel az agrárágazat a teljes kibocsátás több, mint 10%-áért önállóan felel, egyértelmű, hogy innovációkra és változásra van szükség a termelési folyamatok felépítésében.

Mivel az egyéb gázok mellett az ammónia kibocsátásának csökkentése is elsődleges feladat, Bajorországban átfogó vizsgálatot végeztünk a hazánkban az AgriBiotica által forgalmazott Triune hígtrágya kezelő szer ammónia emissziójának felmérésére.

Ammónia emisszió vizsgálata Triune-nal kezelt sertés hígtrágyában

Az ammónia emisszió vizsgálat során bajorországi sertéstelepekről beszerzett hígtrágya mintákat vizsgáltunk. A begyűjtött mintákat hordókba töltöttük, ezután a hígtrágyát további trágyával nem hígítottuk.

A kísérlet első szakaszában három napon át végeztünk ammónia emisszió méréseket, majd a hígtrágyás hordók feléhez az alkalmazási útmutatónak megfelelően Triune hígtrágya kezelő szert kevertünk. Két órával később mind a kezelt hordókon, mind a kontrollcsoportot alkotó kezeletlen hordókon méréseket végeztünk. A következő ammónia emisszió mérésre 24 óra múlva, majd az azt követőre újabb egy hét múlva került sor. Az eredményeket a négy héten át tartó heti méréseket követően tettük közzé.

Azt találtuk, hogy a Triune hígtárgya kezelő szerrel kezelt hígtrágya ammónia tartalma lényegesen nagyobb, mint a kezeletlen hígtrágyáé. Emellett azt is tapasztaltuk, hogy a kezelőszer hatékonysága a kezelést követő 10-14 nap során a legmagasabb, ezt követően azonban az ammónia emissziós hatékonyság fokozatosan csökkent. Ennek oka elsősorban a zárt rendszer hiányában keresendő, hagyományos zárt rendszerben azonban a mért visszaesés nem tapasztalható.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Az ammónia emisszió mérés vizsgálatok bizonyítják, hogy a Triune hígtrágya kezelő szer alkalmazása elősegíti a hígtrágya beltartalmának megőrzését, ezáltal hozzájárul a költséghatékony és eredményes termeléshez.

Szeretne többet megtudni a kísérletről és megismerni a vizsgálatok részletes eredményét? Töltse le az Ammónia emisszió vizsgálata Triune-nal kezelt sertés hígtrágyában c. tanulmányt !


Tegyen próbára bennünket Ön is! Kérje kollégáink segítségét és ismerje meg tevékenységünket az info@agribiotica.eu emailcímen!

Posted on

Hatékony hígtrágya kezelés az AgriBiotica-val

hígtrágya kezelés agribiotica

A szabványoknak megfelelő hígtrágya kezelés lehetővé teszi a költséghatékony és eredményes növénytermesztést, illetve megelőzi a helytelen technológiai eljárás következtében kialakuló esetleges káros környezeti hatásokat. Az AgriBiotica hígtrágya stabilizátorainak segítségével a folyamat leegyszerűsíthető és még hatékonyabbá tehető.

 A hígtrágya jellemzői

 Az almozás nélküli tartástechnológiájú sertés- és szarvasmarha telepek fenntartásának nagy mennyiségben keletkező mellékterméke a hígtrágya. A magas szervesanyag és fajtafüggő hasznosanyag-tartalmú, főként bélsárból, vizeletből, ivó-, technikai és öblítővízből, valamint élelemmaradványokból álló anyag kiválóan hasznosítható a növénytermesztésben.

 A biológiai átalakulást követően a hígtrágya a növények számára könnyen felvehető tápanyagkomplexnek minősül. A benne található nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium és nátrium pedig csökkentheti, vagy akár szükségtelenné is teheti a műtrágyák felhasználását.

A termőföldön való elhelyezésnek számos előnye van

Ha a hígtrágya kezelése és kijuttatása a megfelelő módon történik, a talajminőség és talajszerkezet nagymértékben javítható, gazdagítható. Ahogyan fentebb említettük, a növények tápanyag- és vízigényének a pótlása szintén remekül megvalósítható ezzel a környezettudatos módszerrel.  Ez a folyamatosan emelkedő műtrágya árakat és a korlátozott elérhetőséget figyelembe véve kiemelten fontos szempont tud lenni.

A hígtrágya hasznosítás előnyeiről ebben a cikkben olvashat bővebben.

A hígtrágya kezelés célja: a hatékonyság és a tápanyag-optimalizáció

 A naponta nagy mennyiségben keletkező állati ürülékben több milliárdnyi baktérium gondoskodik arról, hogy a bomlás természetes módon is gyorsan végbe menjen. A folyamatot kontrollálatlanul hagyva azonban teret adunk a patogén szervezetek elszaporodásának, illetve egyaránt veszítünk tápanyagot és energiát is.

 Mivel az ürülék azonnali termőterületre történő kihelyezése rendkívül ritkán megoldható, a keletkező hígtrágyát tárolni, illetve érlelni kell. Így érhető el, hogy az a talaj gazdagítására, a növények tápanyag- és vízigényének pótlására valóban alkalmas legyen.

 A hígtrágya kezelés lehetséges módszerei:

     fázisbontás nélkül, pl.: homogenizált öntözés;

     fázisbontás, pl.: ülepítés, nagyfelületű szűrés, szűréssel kombinált ülepítés, gépi berendezésekkel – centrifuga, vibrációs szűrő stb.- támogatott bontás;

     részleges tisztítás, azaz anaerob és aerob kezelések, illetve kombinált- mechanikai, kémiai és biológiai eljárásokat egyesítő- tisztítás.

 A korszerű hígtrágya kezelés során a hígtrágyát trágyatárolókban és trágyacsatornákban tárolják. Ezekben az aneorob mikroorganizmusok külső behatás nélkül, természetes módon is megjelennek, majd megkezdik a szerves anyagok előbontását. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az aneorob baktériumok kizárólag oxigénmentes környezetben életképesek, vagyis csak a medencefenéken tevékenykednek.

 A medence középső rétegében élő fakultatív mikroorganizmusok, melyek oxigénmentes és oxigénben dús közegben is hatékonyan funkcionálnak, elemésztik az aneorob baktériumok által előbontott szervesanyagokat és tovább bontják a fennmaradó részecskéket.

 Munkájukat a medence felső rétegcentimétereiben az aerob baktériumok segítik, melyek befejezik a szulfitok és ammóniák elbontását, ezáltal a szagtalanításért is felelősek.

 Professzionális hígtrágya kezelés az AgriBiotica-val

 A biológiai hígtrágya kezelés sikerességét növeli természetes alapú trágyakezelő készítményünk, a Triune, mely a sertés- és a szarvasmarha trágya kezelése során egyaránt alkalmazható.  A leghatékonyabban akkor segíthetjük használatával a telepet, ha az üres lagúnákat először 25%-ban vízzel töltjük fel, majd ebbe adagoljuk a hígtrágya stabilizátort.

Az üres lagúnában kezdett kezelés hatására ugyanis a mikroorganizmusok már a nevelési ciklus kezdetétől végzik a dolgukat. A Triune alkalmazásának előnye, hogy a beszáradó felszínű tárolókban lerakódó rétegeket, valamint a képződő kérget folyamatosan folyékony halmazállapotban tartja. Így a homogenizálás nem kíván további külső beavatkozást, a folyamat keverés vagy mozgatás nélkül végbemegy. Eszközhasználat hiányában pedig csökkennek a költségek, miközben az eredmény változatlan marad.

 A hígtrágya kijuttatása

 A hígtrágya kijuttatását minden esetben helyszíni talajtani vizsgálat, valamint tápanyagelemzés előzi meg. Ezt követően a hígtrágyaszóró gépek feltöltése zajlik, majd megkezdődik a szórás. Ha a lagúnákat sem a nevelési ciklus kezdetekor, sem 25 %-os telítettséget követően nem kezeltük hígtrágya stabilizátorral, akkor a szállítójármű kijuttatóberendezésén keresztül van erre további lehetőségünk.

A hígtrágya szórás szabályai:

     talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély nélkül a hígtrágya a termőterületre nem juttatható ki;

     a hígtrágya kijuttatása december 1. és február 15. között tilos, az őszi hónapokban pedig kizárólag abban az esetben engedélyezett, ha a vetés a szórást legfeljebb 15 naptári napon belül követi;

     minden esetben szem előtt kell tartani a szóráskor esedékes várható csapadékmennyiséget és a területi művelhetőség fenntarthatóságát;

     a területre kijuttatott nátrium mennyisége nem haladhatja meg hektáronként a 170 kg-ot;

     20 % -os vagy annál nagyobb lejtők eseték a hígtrágya szórásának feltétele az azonnali bedolgozás vagy a növényi fedettség.

 A hígtrágya kezelés fontos szempontja emellett a mindenkori környezetvédelem, így egyes esetekben- pl. 150 cm feletti talajvízszint, sekély termőrétegű kavicsterasz, gyökérfejlődést gátló tényezők- a hígtrágya kihelyezése nem lehetséges. Engedélyezett szórás esetén azonban agrotechnikai beavatkozásokkal– talajlazítás, mésztrágyázás, mélyszántás- az eredményesség fokozható.

 A hígtrágyaszórást követően, a megfelelő hígítási arányokat megtartva- 1:14 vízarány- közvetlenül a trágyára permetezve is használhatjuk a természetes, állatok és emberek számára egyaránt biztonságosan alkalmazható Triune hígtrágya stabilizátort.

További kérdései vannak? Írjon nekünk az info@agribiotica.hu emailcímre és Önnel is örömmel megosztjuk eredményeinket!

Biztos megoldásokat keres? Ismerje meg termékeinket és kérje kollégáink segítségét!