CustomTags: szárazság

Posted on by

A jövő most történik – elsivatagosodás

agribiotica - elsivatagosodás

Ami néhány évtizede vagy éve még kizárólag katasztrófafilmekben fordult elő, ma már valóság. Szélsőséges időjárási jelenségek, hosszú extrém aszályos időszakok aszályos időszakok és rövid idő alatt lezúduló hatalmas víztömegek váltják egymást, miközben a termények egyre inkább veszélybe kerülnek. Hazánk, azon belül is elsősorban az Alföld elsivatagosodása megkezdődött.

Az elsivatagosodás fogalma

Elsivatagosodásnak nevezzük azt a folyamatot, amelynek során az eleve száraz talaj elveszíti víztestét, azaz az arid, a szemi-arid és a száraz-szubhumid rétegekben is kiszárad.

Ennek következtében az érintett terület flórája és faunája több lépésben megváltozik, mezőgazdasági célú felhasználása pedig először nehézkessé és költségessé, később lehetetlenné válik. A talaj kimerül, a termékeny/termő földterületek szépen lassan sivataggá alakulnak.

Az elsivatagosodás okai hazánkban

Az elsivatagosodás nem csak a kifejezetten mediterrán éghajlatú országok problémája. Az elsivatagosodás okai között az éghajlat változásai mellett az emberi tevékenység következményei sem elhanyagolhatók. A néhány évtizeddel ezelőtti nagy mértékű csatornázás, a vízigényes haszonnövények telepítése, a természetes gyepek beszántása, a gazdaságtalan öntözés és a túlzott műtrágyázás egyaránt a talaj vízmegkötő képességének és beltartalmi értékeinek drasztikus csökkenéséhez vezetett. Ez a probléma hosszú távon a talaj elsivatagosodását eredményezi. A túlzott mértékű fakitermelés és az erdőirtások tovább rontanak a helyzeten.

Mivel mindeközben az évek óta tartó aszályos időszakok miatt az Alföld vízgyűjtő területein is jelentős vízhozam-csökkenés volt tapasztalható és csak a Duna-Tisza közén mintegy ezer tó tűnt el az elmúlt ötven évben, az elsivatagosodás elleni küzdelem nemcsak az Európai Unió, hanem hazánk mezőgazdasági problémáinak is központi kérdése lett.

Kaktuszok az Alföldön?

Az Alföld elsivatagosodása nem csupán talajdegradációt, hanem tájdegradációt is jelent, hiszen a folyamat következtében a fajdiverzitás és a táj teljes arculata lassan, de biztosan változik. Az évek óta tartó aszályos időszak és a hőmérsékletben megmutatkozó extremitások kedvezőtlenül hatnak az őshonos fajok fennmaradására, ugyanakkor elősegítik egyes invazív növényfajták elszaporodását.

Korábban sose hitte volna, hogy a magyar Alföldön közép-amerikai kaktuszfajok okoznak majd problémákat? Nincs egyedül.

És most mégis megtörténik! Noha a kaktuszok jellemzően a hazainál melegebb körülmények között érzik jól magukat igazán, a víz megtartására egyre kevésbé alkalmas homokos talaj, a nyári forróság, valamint a viszonylag enyhének mondható telek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy már húsz-harminc ördögnyelv-fügekaktusz- és kolorádói medvetalpkaktusz-telep is felütötte fejét az alföldi régióban. Ezek a kaktuszfajok optimális körülmények között akár -20 Celsius-fokig is ellenállnak a hideg időnek és bekebelezik környezetüket, ezáltal megnehezítik az adott terület mezőgazdasági célú felhasználását.

Az általános vízhiány hatásai a mezőgazdaságra

Miközben a hazánkat érintő aszálykár már a NASA űrfelvételein is jól látható, az aszálykár-bejelentések is évtizedes rekordokat döntenek. Június végére mintegy 300 000 hektár érintett terület tulajdonosától érkezett kárigény, mely terület július végére már 500 000 hektárra nőtt. A várakozások szerint az érintett terület végleges nagysága 1 000 000 hektár fölé emelkedhet, azaz jelentős alapanyag- és terményhiány várható.

Ha figyelembe vesszük az energia- és üzemanyagárak jelentős növekedését, a hozzáférhető készletek korlátozott voltát, valamint a nemzetközi gazdaságpolitikai helyzetet, nyilvánvalóvá válik, hogy az élelmiszerárak és a jövő évi mezőgazdasági termelés költségei is jelentősen nőni fognak.

Az aszályos időszak ráadásul nem múlik el nyomtalanul: még az óvatos becslések szerint is legalább két-három esőben gazdag, kiegyenlítetten csapadékos évre volna szükség a földterületek teljes körű regenerációjához.

Szerencsére egyre több gazdálkodó felismeri, hogy a mezőgazdaság aktuális kihívásait alternatív megoldásokkal lehet orvosolni.

Leszámolás az elsivatagosodással: A Víz Keretirányelve

Az Európai Unió célkitűzései között szerepel a súlyos vízhiányos időszakok kezelésének, az optimális, víztakarékos öntözési eljárások kidolgozásának, valamint a termelési biztonság fenntartásának megoldása egyaránt.

A jelenleg érvényben lévő VGT3 a 2021-2027-es időszakra nyújt irányelveket, központi kérdései pedig a vízhiány, a vizek szennyezésének kezelése – beleértve a szervesanyag-, tápanyag- , veszélyes-anyag- és bioszennyezés kérdéseit-, az ökoszisztémák integritásának csökkenése, a termőföld minőségének romlása, a szélsőséges hidrológiai események következményeinek felszámolása, valamint a víziközmű-infrastruktúra hiányosságainak pótlása.

Fontos tudni, hogy  hazánkban a Víz Keretirányelve, valamint az Árvízi Irányelv egyes kérdései egymással szemben állnak – pl. a VGT elvei alapján a magasabb vízhozamú árvizek esetén a környező területek elárasztásával lehetne megtartani a víz egy részét, mely az ÁKK szemléletével ellentétes-, ezáltal integrált vízgazdálkodási tervre van szükség.

Az integrált vízgazdálkodási terv részei a megelőzésközpontú integrált vízgazdálkodás érdekében a(z)

  • integrált vízgyűjtő-gazdálkodás;
  • integrált települési csapadékvíz-vízgazdálkodás;
  • vízközmű szektor kérdéseinek tisztázása (ivóvízellátás, ivóvízbázis minősége, ivóvízhálózat állapota, szennyvízhálózat minősége, szennyvíztisztítás kérdései);
  • vízvisszatartás kérdései;
  • termálvíz-kitermelés és a használt termálvíz kezelésének kérdései;
  • árvízvédelem szerkezeti infrastruktúrájának fenntartása;
  • kisvízfolyások problémakörének tisztázása;
  • műanyagszennyezés felszámolása és minimalizálása;
  • társadalmi tudatosság növelésének lépései.

Mit tehetünk?

Az elsivatagosodás megfékezésének, mérséklésének a kulcsa a növénytakaró védelmében, a talajminőség javításában, a biológiai diverzitás megőrzésében, egyszóval a felelősségteljes mezőgazdaságban rejlik.

Tudatos gazdálkodóként nincs választásunk: a jövőbe kell tekintenünk. A szárazságtűrő, ellenálló növények kiválasztása mellett törekednünk kell a minimális vízveszteséggel járó, optimalizált folyamatokra épülő öntözési eljárások kiválasztására és az ehhez szükséges ellátórendszer kiépítésére.

Emellett földterületeink megfelelő tápanyag-utánpótlásával kell gondoskodnunk arról, hogy a növények anélkül kapjanak meg mindent, hogy a környező vizek és földterületek szennyeződnének vagy túlterhelődnének.

A cégünk kínálatában megtalálható Catalist Bio növénykondicionáló nemcsak a talajaktivitást, hanem a növények aszálytűrő képességét is növeli, míg a Triune hígtrágya kezelő szer hosszú hónapokon át felvehető állapotban tartja az egyes tápanyagokat. A NUTRICHARGE® technológia előnye a tápanyag utánpótlás elősegítésén túl, hogy segíti a talaj vízmegtartását és csökkenti a mindenkori párologtatási veszteséget, így kiváló választás aszályos időszakokban is.

Biztos megoldásokat keres? Ismerje meg termékeinket és kérje kollégáink segítségét!

Posted on by

Az alternatív gazdálkodás lehetőségei a műtrágya árnövekedés tükrében

alternatív gazdálkodás agribiotica

A csapadék- és vízhiány, a szélsőségesen meleg időjárás, az üzemanyag- és gázárnövekedés, a műtrágya árának extrém mértékű emelkedése és a különféle inputanyagok hozzáférhetőségének korlátozottsága egyaránt újratervezésre és aggodalomra késztetik a gazdálkodókat. A világpiaci helyzet hatására már azok is nyitnak az alternatív gazdálkodás irányába, akik normál körülmények között inkább a hagyományos, jól bevált megoldásokat kedvelik.

Hogyan érhető el megfelelő minőségű és mennyiségű terméshozam a műtrágyák mennyiségének csökkentése mellett és mit tehetnek a felelős termelők? Ennek járunk most utána.

A műtrágya-válság következményei

A műtrágya-válság kialakulásának okai rendkívül összetettek. A gáz- és energiaárak jelentős változása, valamint a nagy európai műtrágya előállító cégek korlátozott teljesítőképessége, illetve az ukrán gyárak termelésének kiesése egyaránt hozzájárult az árnövekedéshez. A hozzáférhető műtrágya készletek árának emelkedését piaci pánikhelyzet kialakulása követte, melynek következtében az árak tovább nőttek. A jelenlegi bizonytalan körülmények között minden gazdálkodónak alaposan meg kell fontolnia, mikor és milyen mennyiségben vásárol, illetve juttat ki tápanyagokat a földekre.

A tendencia a vásárlási szokások megváltozásában is jól látható: az eddigiekben az évente eladott átlagosan 1.6-1.8 millió tonna műtrágya felvásárlásának eloszlása korábban egyenletes volt, ma azonban teljes eladott mennyiség kb. 40 %- a már az első negyedévben értékesítésre kerül.

Az alternatív gazdálkodás fogalma és lehetőségei

Alternatív gazdálkodásnak (vagy ökologikus gazdálkodásnak) nevezzük azt a környezetkímélő termelési módot, amely egyfajta köztes alternatívát jelent a kemikália központú és a teljesen vegyszermentes mezőgazdaság között. A terméshozam javítása a talaj állagának, biodiverzitásának megőrzése mellett valósul meg. Konkrét célokra fókuszál, és hosszú távon gondolkodik – ennek tükrében határozza meg a felhasznált eszközöket és anyagokat.

A meglévő mezőgazdasági szaktudást és korunk innovációit egyaránt magába foglaló alternatív gazdálkodás egyszerre innovatív, előremutató és megoldásfókuszú, így a megváltozott gazdasági és klímahelyzetben a siker kulcsának tekinthető.

Előnye ugyanakkor, hogy a mérésekkel, tervezéssel és finomhangoláson átesett mezőgazdasági folyamatokkal csökkenthetjük a szükséges inputanyagok mennyiségét anélkül, hogy a jóminőségű termények előállításáról le kellene mondanunk.

A szilárd és a folyékony műtrágyák csökkenthetőségének lehetséges negatív hatásait az alternatív gazdálkodás szemléletmódjának széleskörű elterjedése azért ellensúlyozhatja, mert

  • figyelembe veszi a termőtalaj minden sajátosságát és szükségletét. A tudatos gazdálkodói szemlélet megköveteli a talajtani vizsgálatok rendszeres elvégzését, hiszen az eredmények fényében pontos tápanyag utánpótlási terv dolgozható ki. Azok a gazdálkodók, akik minimalizálni kívánják az inputanyag-költségeket, nem mondanak le a hatékony műtrágyákról, ‘csupán’ megfelelő időben és optimális összetételben juttatják ki őket.
  • épít a szaktanácsadók és szakemberek tudására. A jelenlegi dinamikusan változó körülmények között a gazdálkodók számára nehézséget jelenthet egészében átlátni a piaci folyamatokat és naprakészen tartani a mindenkori szaktudást. Ezért érdemes független szaktanácsadók és szakirányítók segítségét kérni.
  • nem félmegoldásokat, hanem újakat kínál. Az alternatív gazdálkodás szemléletének egyik sarokköve a szervestrágya felhasználása és a vetésforgók kialakítása a termelési folyamatok irányítása során. A növényi és állati eredetű anyagok komposztált állapotú kijuttatása, illetve a granulált, pelletált vagy folyékony szervestrágyák, valamint az ezekkel jól kombinálható öko rendelet szerint használható tápanyagok alkalmazása együttesen járulnak hozzá az optimális terméshozamok és termésminőség fenntartásához.
  • figyelembe veszi a talajban tárolt tápanyagmennyiség feltárásának szükségszerűségét. Évek óta folynak kutatások a talajban megtalálható kötött állapotú tápanyagok feloldásának és hasznosulásának optimalizálására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jól megválasztott baktériumtörzsek alkalmazásával nemcsak a korábban fel nem használt anyagok, hanem a kihasználatlanul hátramaradt tarló és szármaradványok is hasznosulnak.
  • szem előtt tartja a Green Deal célkitűzéseit. Mivel az érvényes megállapodások alapján a növényvédő szerek használatát 50%-kal, a műtrágyák használatát 20%-kal kell visszaszorítani, a hazai termőterületeknek pedig min. 25%-át ökológiai gazdálkodásba kell vonni 2030-ig, az alternatív gazdálkodás szemlélete újszerű megoldásokra, tudatos tápanyag kijuttatásra és a hatóanyagok felszívódásának maximalizálására törekszik

Az alternatív gazdálkodás szemléletének követői tudják, hogy a talajt komplexen, a talajélet sajátosságainak figyelembevételével és a talajbiológia egyensúlyának mindenkori fenntartásával kell kezelni. Így nemcsak a termelési folyamatok eredményessége és a betakarított termények minősége, hanem a hosszú távú fenntarthatóság is javul.

Mi így csináljuk: az AgriBiotica megoldásai

Az AgriBiotica tevékenységének központi gondolatai a mindenkori szakmaiság és a fenntartható ökológiai termelés biztosítása. Napi munkánk során azért dolgozunk, hogy partnereink gazdaságai maguk is eredményes, hatékony és termelékeny vállalkozások, valamint a fenntartható fejlődés támogatói legyenek.

Termékpalettánkon szereplő ajánlataink is ezt a szemléletet képviselik:

  • a NUTRICHARGE® műtrágya kezelő szer sajátossága, hogy a biológiailag lebomló polimer bevonatnak köszönhetően mind a kijuttatott, mind a talajban megtalálható tápanyagok hasznosulása rendkívül kedvező.
  • a Catalist Bio növénykondicionáló talajtípustól független hatásmechanizmussal támogatja a talajaktivitást és kedvező keverhetőségi tulajdonságokkal rendelkezik, ezáltal alacsony elemtartalommal is hatásfokozás érhető el.

Ismerje meg termékeinket közelebbről és kérje kollégáink támogatását az Önnek megfelelő ajánlat kialakításában. Írjon nekünk! Várjuk emailjét az info@agribiotica.eu emailcímen!

Posted on by

Harc a csapadékhiány kedvezőtlen hatásaival szemben: mit tehetünk?

csapaadékhiány Agribiotica

A klímaváltozás tényéről élénk társadalmi vita folyik, a gazdák azonban már a saját bőrükön – és földjeiken –  érzik a változást. A téli-tavaszi időszak évek óta aszályos, a csapadékhiány pedig kikényszeríti az ágazati változásokat.

Mire kell készülnie azoknak, akik a csapadékhiány ellenére hatékonyan és eredményesen akarnak termelni? Hogyan vészelhetik át a gazdaságok a vízhiányos időszakokat?

Keressünk válaszokat együtt!

A tartós csapadékhiány kialakulásának lehetséges okai

Aszályt elsősorban a légköri rendszerek tényezőinek megváltozása idézhet elő. Egyes feltételezések szerint a természetes vizek, óceánok víztömegének hőmérséklet változásai erősen hatnak a légtömegekre, és ezáltal hozzájárulhatnak az aszály megjelenéséhez. Mindez bizonnyal a globális felmelegedés hatalmas szerepet játszik a jelenség kialakulásában, melynek fő oka az egyre erősödő üvegházhatás.

Ezen kívül még számos tényező felelőssé tehető a tartós szárazságért. Ilyen például az a helyzet, amikor a gátak és öntözőrendszerek megzavarják a természetes vizek körforgását, melynek következtében nem jut elegendő pára a levegőbe esőfelhők képződéséhez.

Az időjárás átalakulása napjainkban: csapadékhiány és özönvíz váltogatják egymást

A haszon- és gabonanövények optimális növekedéséhez elengedhetetlen, hogy a fiatal növények aktív növekedési szakaszában a gyökérzet folyamatos és kiegyensúlyozott vízellátottsága biztosított legyen. Míg korábban a téli nagy havazások, valamint a tavaszi többé-kevésbé egyenletes csapadékeloszlás biztosították a földréteg megfelelő víztartalmát, addig az idei évben a földkéreg felső 30 centimétere vízhiányosnak, az időjárás pedig erősen csapadékhiányosnak mondható.

Még ennél is rosszabb azonban, hogy az ilyenkor szokásos átlagos csapadékmennyiség napjainkban is lehullik ugyan, de a korábbi évtizedekkel szemben rendkívül egyenlőtlen eloszlásban, akár egy-két óra, vagy nap alatt. Ennek következtében az aszályos talajban élő növények gyökérzetének extrém rövid idő alatt kellene megkötnie, majd hosszú időszakra beosztani a csapadékot. Ez pedig a leggyakoribb gabona- és haszonnövények esetében sajnos lehetetlen, ezért alacsonyabb termésminőségre és kedvezőtlenebb terméshozamokra kell számítanunk.

A csapadékhiány hatása az élelmiszerárakra

Mivel a növények rezilienciája magától értetődően korlátozott, a növények terméshozama és – minősége sem maximalizálható a végletekig. Vagyis az éghajlatváltozás következtében fellépő termelési nehézségek, az ukrán háborús helyzet, a gázár-növekedéssel járó költségemelkedés és az egyre erősödő piaci felvevő igény következményei összeadódnak és mind a gazdáknak, mind a végfelhasználóknak jelentős áremelkedéssel kell szembenézniük.

Mit tehetünk, hogy kedvező körülményeket teremtsünk növényeinknek és költséghatékonyan emeljük termelékenységünket? Válasszunk megfelelő műtrágyát, folyékony műtrágyát és folyékony műtrágya kezelőszert a hatás növelésére!

Melyek a folyékony műtrágya használatának előnyei?

A csapadékhiány következtében a folyékony műtrágyák használata egyre népszerűbb. Ennek oka, hogy míg a granulátumok szárazság esetén a kihelyezést követően a föld felszínén maradnak és bemosódásukhoz legalább 10 ml eső szükséges, addig a folyékony műtrágyák felszívódása a kihelyezést követően azonnal megkezdődik.

A folyékony műtrágyák használatának előnyeit a műtrágyához kevert Nutricharge folyékony műtrágya kezelőszer alkalmazásával tudjuk fokozni. Ez a biológiailag semleges, széndioxidra és szénhidrogénekre bomló szintetikus polimer ugyanis elősegíti a kihelyezett és a talajban található foszfor feltáródását, csökkenti a talaj párologtatását és erősíti a gyökérzetet, illetve elősegíti a talaj vízmegtartását. Vagyis minden egyes kihelyezett cseppje többszörösen megtérül.

Az őszi vetésű kukorica és napraforgó fejtrágyázása során a Nutricharge alkalmazása sorsdöntő jelentőséggel bír, hiszen a csapadékhiány ellenére is elősegíti a növények optimális növekedéséhez szükséges vízmennyiség hozzáférhetőségét.

Növénykondicionálóval a magas terméshozamért és kiemelkedő terményminőségért

A csapadékhiány miatt minden eddiginél fontosabb a megfelelő növénytáplálás. A műtrágyák és hígtrágyák alkalmazása mellett a Catalist Bio növénykondicionáló folyadék használata is jelentősen hozzájárul a termésbiztonság fenntartásához.

A Catalist Bio ugyanis a legtöbb növényvédőszerrel kicsapódás-mentesen keverhető folyadék, mely növényspecifikus módon, közvetlenül a termelt növény igényeihez igazodva biztosít természetes formában hozzáférhető tápanyagforrást. Alkalmazása következtében nő az aszálytűrő képesség, a növényeket érő fertőzési nyomás, javul a talajélet, az önköltség azonban számottevően csökken.

Szeretné Ön is megismerni termékeinket? Kérje kollégáink segítségét és vegye fel velünk a kapcsolatot!

Posted on by

Talajreform, avagy paradigmaváltás a mezőgazdasági termelésben

talajreform Agribiotica

A haladó szemléletű gazdálkodók már felismerték, hogy a talajminőség és a talajélet javításának eszköze az átfogó és rövid-, közép- és hosszú távon is hatékony talajreform. A 2023-as évben érvénybe lévő új szabályozások hatására vélhetően egyre többen lesznek majd azon az állásponton, hogy a 3-5 év alatt költséghatékonnyá váló talajmegújító rendszerek kidolgozása szükségszerű folyamat. 

A talaj, mint a gazdák legfontosabb erőforrása

A talaj az emberiség első számú természeti kincse. Hozzájárul a víz és a levegő megtisztításához, és a gazdák legfontosabb erőforrásaként biztosítja a növények táplálását. Az iparosított növénytermesztési eljárások hozadékaként kialakuló környezeti terhelések idővel a talaj minőségromlását, termékenységének csökkenését okozzák. Ez pedig alapvetően meghatározza a gazdálkodás sikerességét. Nem véletlen, hogy a 21. században egyre nagyobb teret hódítanak az úgynevezett alternatív gazdálkodási rendszerek, melyek a fenntartható fejlődést is támogatják.

Milyen részterületei vannak a talajreform folyamatának?

A talajreform egy tényleges elköteleződést kívánó, generalizált folyamat, melynek eredményeként hosszú távon csökken a termelői tevékenység anyag- és eszközigénye, ezáltal egészségesebbé válik a talaj és hatékonyabbá a termelés. 

A talajreform sikeréhez 5 részterület összehangolására van szükség, melyek a következők:

#1 állandó talajtakarás biztosítása – Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termelésbe bevont területeket folyamatosan fedi zöld növény vagy szármaradvány. Ezzel az egyszerű lépéssel szabályozhatjuk a talajréteg hőmérsékletét, víztartalmát, tömörödöttségét, valamint elősegíthetjük a felszíni és talajélet sokszínűségét.

#2 talajbolygatás minimalizálása, legyen az fizikai, kémiai vagy biológiai. Az ideális talajélet és az optimális talajszerkezet kialakításához elsőként biztosítanunk kell a talaj saját rendszerének zavartalan helyreállítását.

#3 biodiverzitás biztosítása – Amikor a termelés természetes módon, többféle növénycsoport egyidejű, vagy egymás utáni termelésével zajlott, az egyes fajok tápanyagigényének köszönhetően a föld tápanyagkészlete a haszonnövények egyedi igényeinek függvényében változott. Mára azonban a nagy felületen történő, egyéves ciklusokban működő monotermelés jellemző, mely tovább fokozza a talajkimerülést és a növényi diverzitás csökkenését. Visszatérve a mezőgazdaság hagyományos termelési metódusaihoz, a vetésforgók alkalmazásával elkerüljük a talaj kimerülését.

#4 takarónövények vetésforgóba emelése, mely lépéssel elősegítjük, hogy a talaj egész évben gyökérváladékkal ellátott legyen. A megfelelően megválasztott takarónövények előidézik és támogatják a változatos talajélet kialakulását és fenntartását.

#5 az állatállomány tudatos beemelése a talajreform folyamatokba. Jelenleg ez a legkevésbé kiépített részterülete a talajreform programoknak, hiszen az állattartás a számos előny (pl. jobb újrahajtás, kevesebb gyomnövény, könnyebb trágyakezelés stb.) mellett jónéhány nehézséggel is jár.

A talajreform akkor lehet sikeres, ha gyors és látványos eredmények helyett hosszú távon gondolkozunk és valóban képesek vagyunk a szemléletváltásra, hiszen a már hagyományossá vált módszerek helyett a no till termelés lép életbe.

No till termelés és talajreform

A művelés nélküli termelés, vagy más néven direktvetés lényege, hogy a magokat megmunkálatlan talajba vetjük, ezáltal a vetés minimális talajbolygatással, jelentős költségcsökkentés mellett vihető végbe. A no till vetés során lényegesen kevesebb üzemanyag fogy, csökkenthető a gépek amortizációja, alacsonyabb a folyamat munkaerőigénye és kisebb a vízveszteség, miközben ötéves ciklusra vetítve a terméshozam jelentősen nő.

Ráadásul a no till termelés nem igényel különleges éghajlati körülményeket, bármely földrészen hatékonyan alkalmazható és azokban az országokban, ahol már hosszú távú tapasztalatok állnak rendelkezésre, rendszerint sikeres. 

Talajreform az Agribioticával

Az általunk forgalmazott Catalist Bio növénykondicionáló talajtípustól független hatásmechanizmussal javítja a talajaktivitást. Használatával a környezettudatos gazdálkodás megvalósítható, a hatékonyság és környezetvédelem érdekei egyidejűleg érvényesülnek.

Használatával javul a talajélet és jobb lesz a talajszerkezet, ráadásul az esetleges talajkárok- mint a belvizesedés, kötöttség stb.- is javíthatók. A Catalist Bio alkalmazása mellett a növények herbicidekkel szembeni fogékonysága nő, a növényeket érintő fertőzési nyomás azonban csökken.


Válassza Ön is termékeinket, legyen a partnerünk! Lépjen kapcsolatba kollégáinkkal és legyen a partnerünk!