Kategória: Hír

Posted on by

Harc a csapadékhiány kedvezőtlen hatásaival szemben: mit tehetünk?

csapaadékhiány Agribiotica

A klímaváltozás tényéről élénk társadalmi vita folyik, a gazdák azonban már a saját bőrükön – és földjeiken –  érzik a változást. A téli-tavaszi időszak évek óta aszályos, a csapadékhiány pedig kikényszeríti az ágazati változásokat.

Mire kell készülnie azoknak, akik a csapadékhiány ellenére hatékonyan és eredményesen akarnak termelni? Hogyan vészelhetik át a gazdaságok a vízhiányos időszakokat?

Keressünk válaszokat együtt!

A tartós csapadékhiány kialakulásának lehetséges okai

Aszályt elsősorban a légköri rendszerek tényezőinek megváltozása idézhet elő. Egyes feltételezések szerint a természetes vizek, óceánok víztömegének hőmérséklet változásai erősen hatnak a légtömegekre, és ezáltal hozzájárulhatnak az aszály megjelenéséhez. Mindez bizonnyal a globális felmelegedés hatalmas szerepet játszik a jelenség kialakulásában, melynek fő oka az egyre erősödő üvegházhatás.

Ezen kívül még számos tényező felelőssé tehető a tartós szárazságért. Ilyen például az a helyzet, amikor a gátak és öntözőrendszerek megzavarják a természetes vizek körforgását, melynek következtében nem jut elegendő pára a levegőbe esőfelhők képződéséhez.

Az időjárás átalakulása napjainkban: csapadékhiány és özönvíz váltogatják egymást

A haszon- és gabonanövények optimális növekedéséhez elengedhetetlen, hogy a fiatal növények aktív növekedési szakaszában a gyökérzet folyamatos és kiegyensúlyozott vízellátottsága biztosított legyen. Míg korábban a téli nagy havazások, valamint a tavaszi többé-kevésbé egyenletes csapadékeloszlás biztosították a földréteg megfelelő víztartalmát, addig az idei évben a földkéreg felső 30 centimétere vízhiányosnak, az időjárás pedig erősen csapadékhiányosnak mondható.

Még ennél is rosszabb azonban, hogy az ilyenkor szokásos átlagos csapadékmennyiség napjainkban is lehullik ugyan, de a korábbi évtizedekkel szemben rendkívül egyenlőtlen eloszlásban, akár egy-két óra, vagy nap alatt. Ennek következtében az aszályos talajban élő növények gyökérzetének extrém rövid idő alatt kellene megkötnie, majd hosszú időszakra beosztani a csapadékot. Ez pedig a leggyakoribb gabona- és haszonnövények esetében sajnos lehetetlen, ezért alacsonyabb termésminőségre és kedvezőtlenebb terméshozamokra kell számítanunk.

A csapadékhiány hatása az élelmiszerárakra

Mivel a növények rezilienciája magától értetődően korlátozott, a növények terméshozama és – minősége sem maximalizálható a végletekig. Vagyis az éghajlatváltozás következtében fellépő termelési nehézségek, az ukrán háborús helyzet, a gázár-növekedéssel járó költségemelkedés és az egyre erősödő piaci felvevő igény következményei összeadódnak és mind a gazdáknak, mind a végfelhasználóknak jelentős áremelkedéssel kell szembenézniük.

Mit tehetünk, hogy kedvező körülményeket teremtsünk növényeinknek és költséghatékonyan emeljük termelékenységünket? Válasszunk megfelelő műtrágyát, folyékony műtrágyát és folyékony műtrágya kezelőszert a hatás növelésére!

Melyek a folyékony műtrágya használatának előnyei?

A csapadékhiány következtében a folyékony műtrágyák használata egyre népszerűbb. Ennek oka, hogy míg a granulátumok szárazság esetén a kihelyezést követően a föld felszínén maradnak és bemosódásukhoz legalább 10 ml eső szükséges, addig a folyékony műtrágyák felszívódása a kihelyezést követően azonnal megkezdődik.

A folyékony műtrágyák használatának előnyeit a műtrágyához kevert Nutricharge folyékony műtrágya kezelőszer alkalmazásával tudjuk fokozni. Ez a biológiailag semleges, széndioxidra és szénhidrogénekre bomló szintetikus polimer ugyanis elősegíti a kihelyezett és a talajban található foszfor feltáródását, csökkenti a talaj párologtatását és erősíti a gyökérzetet, illetve elősegíti a talaj vízmegtartását. Vagyis minden egyes kihelyezett cseppje többszörösen megtérül.

Az őszi vetésű kukorica és napraforgó fejtrágyázása során a Nutricharge alkalmazása sorsdöntő jelentőséggel bír, hiszen a csapadékhiány ellenére is elősegíti a növények optimális növekedéséhez szükséges vízmennyiség hozzáférhetőségét.

Növénykondicionálóval a magas terméshozamért és kiemelkedő terményminőségért

A csapadékhiány miatt minden eddiginél fontosabb a megfelelő növénytáplálás. A műtrágyák és hígtrágyák alkalmazása mellett a Catalist Bio növénykondicionáló folyadék használata is jelentősen hozzájárul a termésbiztonság fenntartásához.

A Catalist Bio ugyanis a legtöbb növényvédőszerrel kicsapódás-mentesen keverhető folyadék, mely növényspecifikus módon, közvetlenül a termelt növény igényeihez igazodva biztosít természetes formában hozzáférhető tápanyagforrást. Alkalmazása következtében nő az aszálytűrő képesség, a növényeket érő fertőzési nyomás, javul a talajélet, az önköltség azonban számottevően csökken.

Szeretné Ön is megismerni termékeinket? Kérje kollégáink segítségét és vegye fel velünk a kapcsolatot!

Posted on by

A folyékony műtrágya használatának előnyei

folyékony műtrágya agribiotica

A folyékony műtrágya használata hazánkban már a nitrogén alapú műtrágya felhasználásának mintegy 20-30 % – át teszi ki. Az aszályos időszakok pedig egyre gyakrabban nehezítik meg a mezőgazdasági termelést. De vajon miért célszerű a folyékony műtrágya használata mellett dönteni?

A száraz tavasz hatásai a folyékony műtrágya felhasználására

Az idei esztendőben kimondottan aszályos tavaszról beszélhetünk. Az elmúlt hetekben esett csapadék mennyisége messze elmarad az ilyenkor szokásostól és a tavalyi esztendő adataitól is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból egyértelműen látszik, hogy a március havi hőmérsékletek magasan – országrésztől függően akár 5-8 Celsius-fokkal is – meghaladták az ilyenkor szokásos nappali átlaghőmérsékletet. Az Időkép.hu csapadéktérképe pedig csak az északkelet-magyarországi régióban mutat – a többihez képest – kimagasló értékeket az elmúlt 30 napos időszakban. Az aszályindex 2022.március 31-én 1,71 volt, mely közepes aszálynak felel meg.

Az utóbbi évek és hónapok másik nehézségét a csapadékeloszlás jelentős egyenetlenségei jelentik. A hosszú száraz időszakokat követő ciklonok rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék lehullását eredményezik, ezt azonban a kiszáradt föld nem tudja ilyen kurta idő alatt elvezetni.

Mivel a folyékony műtrágyák hatóanyag-felszívódásához nincs szükség bemosódásra, az aszályos időszak a folyékony műtrágyák felhasználásának kedvez.

A folyékony műtrágya használatának előnyei

A szemcsés állagú műtrágyákkal szemben a folyékony műtrágya szórásképe és eloszlása homogén, ezáltal a felszívódás és a hatóanyag hasznosulása egyenletesebb a teljes talajterületre vetítve. Kijuttatása jól tervezhető, kevesebb humánerőforrással is hatékonyan és elegáns módon kivitelezhető, a tavaszi tápanyaghiányos időszakban pedig a gyorsaság és megfelelő hatóanyag-ellátottság sorsdöntő a fiatal növények számára. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy míg a szilárd halmazállapotú műtrágyák bemosódásához legalább 10 mm-nyi csapadék szükséges, addig a folyékony műtrágya esetében a felszívódás azonnal megkezdődik.

A legtöbb folyékony halmazállapotú készítmény a leveleken keresztüli tápanyag utánpótlásra is alkalmas, lombtrágyaként is biztonságosan és eredményesen alkalmazható.

A felület borítottságának tekintetében a folyékony műtrágyák szilárd halmazállapotú társaiknál jóval hatékonyabbak. További előnyük, hogy precízebben kijuttathatók, alkalmazásukkal egyenletes keresztirányú szóráskép érhető el. A megfelelően beállított permetezőgéppel az egyenetlenség minimális, alig néhány százalék.

A folyékony műtrágyák használatának azonban nemcsak előnyei, hátrányai is vannak. Az eladási statisztikák szerint a gazdák elsősorban – mintegy 70 %-ban – az őszi vetés fejtrágyázásához döntenek a folyékony műtrágya mellett. Fontos tudni azonban, hogy a folyékony műtrágyákban található karbamidok bomlása során illékony ammónia keletkezik, mely elkerülhetetlenül hatóanyag-veszteséggel jár. A maximális hatóanyag-hasznosulás és a hatóanyag-veszteség minimalizálása érdekében célszerű a folyékony műtrágya mellé a Nutricharcge folyékony műtrágya kezelő szer mellett dönteni.

A Nutricharge folyékony műtrágya kezelőszer működése

Az AgriBiotica számára kiemelten fontos a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok támogatása és fenntartása, ezért termékportfóliónk kialakításakor a gazdák igényeit és a környezetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe vettük.

Az általunk forgalmazott folyékony műtrágya kezelő szer, a Nutricharge biológiailag semleges kezelőszer, melynek nincs hatása sem a talajéletre, sem a növény biológiájára. Hatóanyaga egy nagyméretű szintetikus polimer, mely a talajban káros metabolitok és intermedierek nélkül bomlik széndioxidra és szénhidrogénekre. Ez a polimer kiemelkedő kation megkötő képességének köszönhetően stabilizálja a tápelemeket a talajban és támogatja a tápanyagfelvétel folyamatát.

A Nutricharge folyékony műtrágya kezelő szer segítségével

  • a kijuttatott hatóanyagok kimosódása viharos esőzések esetén is lényegesen kisebb;
  • a műtrágyával kijuttatott és a talajban található természetes foszfor egyaránt jól hasznosíthatóvá és folyamatosan hozzáférhetővé válik;
  • a talajban található ásványi anyagok feltáródása a növény egyedi szükségleteinek megfelelően, a növény számára ideális ütemben és időpontban történik, illetve
  • csökken a párologtatási veszteség.

A Nutricharge ideális választás azon gazdák számára, akik az aszály miatt megviselt őszi vetések tavaszi fejtrágyázását a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben kívánják elvégezni.

Tudta, hogy a Nitrosol folyékony műtrágya mellé a Nutricharge műtrágya kezelő szert választva sokszorosára fokozhatja a hatást? Lépjen kapcsolatba kollégáinkkal és kérje árajánlatunkat most!

Posted on by

KAP reform

KAP reform Agribiotica

Az Európai Unió tagállamait egyesítő közös agrárpolitikai gondolkodás célja, hogy elősegítse a tagállamok agrárágazatának harmonikus és eredményes együttműködését. A legutóbbi, 2020-as KAP reform szükségszerűségét nemcsak az éghajlatváltozás következtében fellépő változások adták, hanem Nagy-Britannia Unióból való kilépése és a vásárlói szemlélet megváltozása is.

A 2021-22. közötti felkészülő szakaszt követően 2023-2027. között a tagállamok feladata a KAP reform célkitűzéseinek megvalósítása.

A 2023-2027-es KAP reform célkitűzései

Az aktuális KAP reform központi gondolatai a méltányosság, környezetbarát szemlélet és teljesítményalapúság. A két szakaszban elérhető támogatások teljes összege mintegy 336 milliárd forintot tesz ki, mely a vonatkozó időszakban a uniós költségvetés egyharmada.

A közös agrárpolitika célkitűzései mellett nagyobb szerephez jut a tagállamok egyénileg felállított stratégiai terve is. Ezek elkészítésével a tagállamok körvonalazzák az adott ország részcéljait és mutatóit, meghatározzák a reformok bevezetéséhez és fenntartásához szükséges eszközöket és definiálják az érintett gazdálkodók konkrét feladatait is.

A KAP reform emellett gondoskodik a célzottabb pénzügyi támogatási rendszer biztosításáról, melynek kedvezményei ezúttal a kisüzemek és a fiatal gazdálkodók lesznek.

A környezetbarát gazdasági gyakorlatok kialakítása és fenntartása szintén kiemelt feladat. A vetésforgók bevezetése, a magas kötöttszén tartalmú talajok megóvása és az ökológiai gazdálkodás szemléletének kialakítása épp olyan fontos, mint az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordítandó, mintegy 40 %-os költségvetési kvóta.

KAP reform lépései: agro-ökológiai alapprogram

A növekvő – és egyre tudatosabb – fogyasztói igények, valamint a sosem látott mértékben növekvő energia- és alapanyagárak mellett az ökológiai szemléletű gazdálkodás térhódítása nemcsak a KAP reform által támasztott elvárások miatt jelentős.

Az éghajlati változások egyértelmű jelei már a szkeptikusokat is óvatosságra intik, a talaj- és a vízminőség egyre romlik, a természetes ökoszisztémák diverzitása pedig szemlátomást csökken. Azonnali, látványos és eredményes közbelépésre van szükség, hogy a jövő generációk ellátottsága továbbra is biztosított legyen.

A fenntarthatóság és méltányosság érdekében a Green Deal, azaz az Európai Zöld Megállapodás keretében sor kerül a Termőföldtől az Asztalig Stratégia, illetve a Biodiverzitás Stratégia lépéseire, melyek a hazai gyakorlatban az alábbi részterületeken jelennek meg:

  • nem termelő típusú tevékenységek, szaktanácsadás, tudásmegosztás elősegítése;
  • környezetvédelmi és klímavédelmi gondolkodás kialakítása a gazdálkodók körében, edukáció és érzékenyítés;
  • erdőágazati támogatásrendszer kidolgozása, különös tekintettel az erdővédelemre, valamint az erdőtelepítésekre. (A Fit for 55 jogszabálycsomag értelmében ugyanis nemcsak 55-60%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra, hanem a széndioxid-kibocsátás ellensúlyozására is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.)
  • Natura 2000 területek kompenzációs támogatása;
  • ökológiai gazdálkodás támogatása és elősegítése.

Az ökológiai gazdálkodás szempontrendszerének sarokkövei a fenntarthatóság, méltányosság és minőség mellett a talaj- és vízrendszer egyensúlyának fenntartása, az erózió elleni védelem, a biodiverzitás megőrzése, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentése, a vízvisszatartás és tájkép védelme.

KAP reform az aktuális gazdasági helyzet tükrében

Az elmúlt években a KAP reform célkitűzései mellett a műtrágya-árnövekedés és a korlátozott hozzáférhetőség is az ökológiai gazdálkodás szemléletének befogadására ösztönözte a gazdálkodókat.

Az utóbbi hetek politikai-közéleti változásainak következtében a gazdasági életben is jelentős elmozdulás tapasztalható. A forint-euró árfolyam romlása, a gabona export korlátozás, valamint az energiaár jelentős növekedése és az ellátottság biztosítottságának megingásától való félelem még a legnagyobb műtrágyatermelőket is megfontoltságra, vagy korlátozásokra késztetik.

Azon a gazdálkodóknak azonban, akik az AgriBiotica biológiailag semleges hígtrágya kezelő, növénykondicionáló vagy műtrágya kezelő szerét választják, hatékony megoldásokkal élhetnek a kihívásokkal szemben!

Könnyen alkalmazható, jó keverhetőségi tulajdonságokkal rendelkező, praktikus kiszerelésű és környezetbarát termékeink elősegítik a költséghatékony és eredményes tápanyag-gazdálkodást, ugyanakkor védik és erősítik a talajéletet. Alkalmazásuk mellett lényegesen kevesebb kijuttatott műtrágyára és felhasznált gépi, illetve humán energiára van szükség, ezért kifejezetten gazdaságos technológiákról beszélhetünk.

Válassza Ön is a környezetbarát, minőségi és garantáltan eredményes termékeinket, legyen az AgriBiotica partneri hálózatának tagja! Lépjen velünk kapcsolatba!

Posted on by

A fenntartható mezőgazdaság gondolatisága és lehetséges gyakorlatai

fenntartható mezőgazdaság Agribiotica

A fenntartható mezőgazdaság fogalmának bevezetése a mezőgazdasági termelés szemléletváltását tükrözi. Az új gondolkodásmód a mezőgazdasági fenntarthatóság mellett az ökológiai fenntarthatóságra és a társadalmi egyensúly fenntartására is figyelmet fordít. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Vizsgáljuk meg együtt!

A fenntartható mezőgazdaság fogalmának jelentése

Az Európai Unió a fenntartható mezőgazdaság tevékenységet elsősorban a céljai alapján értelmezi. Azaz, ha a mezőgazdasági termelés során

  • a természeti erőforrások nem sérülnek;
  • a biodiverzitás, valamint a talajélet nem változik, illetve javul;
  • megvalósul az ökoszisztéma támogatása;
  • jó minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszerek előállítására kerül sor;
  • javul a táplálékminőség, a vidéki környezet megjelenése és a vidéki emberek életminősége, valamint
  • érvényesülnek az állatjóléti szempontok is,

fenntartható mezőgazdaságról beszélhetünk. Mindez természetesen csak akkor lehet érvényes, ha mindeközben a termelés közgazdasági élet- és versenyképessége is biztosított.

A 21. századi mezőgazdasági tevékenység legnagyobb kihívásai

A kétezres években szembe kell néznünk a népességszám folyamatos növekedésének következményei mellett a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival, a vízkészletek hozzáférhetősége miatti növekvő versennyel, a mezőgazdasági termelés fenntartásához szükséges fosszilis energiák hiányának problémáival, a növekvő élelmiszerigénnyel, a művelhető területek felületének csökkenésével és az erózió, illetve a légszennyezés hosszútávú következményeivel.

A megoldást új, környezettudatos metódusok kialakítása és olyan környezetbarát növénykondicionálók, hígtrágya stabilizátorok és műtrágya kezelő szerek jelenthetik, mint amilyenek az AgriBiotica portfóliójának termékei.

Fenntartható mezőgazdaság: az emberi tényező

A társadalmi fenntarthatóság elengedhetetlen a fenntartható mezőgazdaság, illetve a fenntartható fejlődés biztosításához. Azaz, ha a társadalmi igazságosság elve, a környezettudatos és környezetetikus magatartás, a természeti erőforrások ésszerű és hosszú távon is alkalmazható felhasználása, valamint az esélyegyenlőség elve egyidejűleg áll fenn, a fenntartható mezőgazdaság társadalmi aspektusa érvényesül.

A mindennapok gyakorlatában mindez széleskörű változásokkal jár együtt a mezőgazdasági termelésben résztvevő alkalmazottak biztonságos munkakörülményeinek biztosításától kezdve a korrekt bérezésen át egészen a környezetvédelmi és egyéb szempontok érvényesítéséig. A fenntartható mezőgazdaság a rövidtávú haszonnal szemben a hosszú távú társadalmi és gazdasági nyereségességet teszi fókuszba.

Biodiverzitás, talajélet és energiatudatosság a termelésben

Biodiverzitásnak nevezzük az egy adott területen megtalálható különféle létformák – például a természeti világunkat alkotó állatfajok, növények, gombák, sőt a mikroorganizmusok, például baktériumok – sokféleségét.

A talaj a biodiverzitás meghatározó közege, ahol az összes organizmus közel egyharmada fellelhető. A fenntartható földhasználat – például a biológiai, vegyszeres beavatkozások mellőzése – hozzájárul a talajromlás megszüntetéséhez, valamint a talaj erőforrásainak megőrzéséhez.

A fenntartható mezőgazdaság nagy hangsúlyt helyez a növény- és állatvilág diverzifikációjának elősegítésére és megőrzésére, a talajélet egyensúlyának fenntartására, valamint az energiatudatos szemlélet kialakítására és fenntartására is.

Vagyis a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot követő gazdálkodók számára a környezettudatosság túlmutat a költséghatékony és kedvező energiafelhasználású eljárások alkalmazásán.

Fenntartható mezőgazdaság a gyakorlatban

A fenntartható mezőgazdasági eljárások alkalmazás végeredményben azt jelenti, hogy olyan jól tervezett, tudatos és gazdaságos lépéseket teszünk az eredményes termelés érdekében, melyek környezeti terhelése minimális.

A talajélet erősítése és a rendkívül költséges műtrágya-felhasználás mértékének csökkentése érdekében célszerű egy olyan növénytermesztési-állattenyésztő integrált rendszer felállítása, amelynek ágazatai egymást támogatva segítik a termelési folyamatok sikerét. A sertés- vagy marhatelepeken keletkező hígtrágya szakszerű kezelésében a több fázisban is bevethető Triune hígtrágya kezelő szer lehet segítségünkre.

A talaj tápanyag gazdálkodási terv készítésével megőrizhetjük a talaj egyensúlyát, miközben a felhasznált műtrágya mennyiségét csökkentjük. A folyamatot a biológiailag lebomló Nutricharge műtrágyakezelő szer segítségével optimalizálhatjuk, hiszen kihelyezésének következtében a talajban található mikro- és makroelem molekulák kimosódásának mértéke alacsony. A készítmény hatására a talajban található természetes és a műtrágyával kijuttatott foszfor nagymértékben hozzáférhetővé válik és jól hasznosul, miközben a talaj vízmegtartó képessége is javul.

A Catalist Bio növénytápláló technológiai készítmény alkalmazásával javul a hagyományos műtrágyák hatékonysága, ezáltal a kijuttatott hatóanyagtartalom mennyisége csökkenthető. A készítmény emellett szerepet vállal a talajkárok csökkentésében, a talajfertőtlenítésben és a növények beltartalmi értékének növelésében is. Igazi aduász, mely kedvező keverhetőségi tulajdonságaival és könnyen alkalmazható kiszerelésével segíti a gazdálkodók sikerét.

Felkeltettük érdeklődését? Lépjen kapcsolatba kollégáinkkal és kérjen árajánlatot!

Posted on by

Catalist Bio növénykondicionáló technológia az ökológiai gazdálkodás jegyében

ökológiai gazdálkodás Agribiotica

2022 – a zöld megoldások éve lesz, hiszen idén lép életbe a Green Deal, azaz a Zöld Megállapodás. Ennek értelmében biztosítanunk kell, hogy hazánk termelésbe vont területének legalább 25%-a 2030-ra megfeleljen az ökológiai gazdálkodás kritériumainak.

De vajon teljesíthető-e a célkitűzés és meg lehet-e ötszörözni a bio területek arányát alig egy évtized alatt? Beszéljünk az ökológiai gazdálkodás fontosságáról!

Miért van szükség az ökológiai gazdálkodás népszerűsítésére?

Az ökológiai gazdálkodás, vagy másnéven biogazdálkodás elsődleges célkitűzése, hogy egészséges és fenntartható módon állítsa elő termékeit, biztosítsa az élelmiszerek széleskörű hozzáférhetőségét, csökkentse a környezeti terhelést és elkerülje az élelmiszerellátásban esetlegesen kialakuló fennakadásokat.

Mindezt anélkül, hogy a termelés során szintetikus növényvédő szerek és mesterséges hozamfokozók használatára kerülne sor. Egészséges, tápláló, jó beltartalmi értékekkel rendelkező, kedvező körülmények között, jó áron előállított élelmiszerekre van szükség az emberiség hosszú távú fennmaradásához.

A természetes alapú trágyakezelő készítmények, valamint a biológiai növénytápláló szerek segíthetik az eredményességet, ehhez azonban tudatos tervezésre, összehangolt működésre és – a korábbiakhoz képest jelentős- szemléletváltásra van szükség. Így érhetjük el, hogy a biztonságos és fenntartható növekedés, a mindenki számára megfelelő minőségben és mennyiségben hozzáférhető élelmiszer valóban elérhető legyen. Bármennyi új kihívást tartogat is ez a rendszerszintű, következetes változás, meg kell tennünk, mert felelősek vagyunk gyermekeink boldogulásáért, unokáink jövőjéért.

Az ökológiai gazdálkodás alapelvei

Az Ökológiai Gazdálkodók Szervezeteinek Világszövetsége szerint négy alapelv betartása feltétlenül szükséges a biogazdálkodás kialakításához.

#1 A környezet megóvásának alapelve, vagyis hogy a termelés során

  • fontosnak tartjuk az egészséges talajszerkezet kialakítását és az optimális talajélet fenntartását;
  • ideális esetben elkerüljük, de mindenképpen minimalizáljuk a környezeti szennyezést, beleértve a víz-, talaj-, levegő- és éghajlatszennyezést;
  • törekszünk a rendelkezésre álló vízkészlet mindenkori védelmére és gazdaságos felhasználására;
  • kihasználjuk a megújuló energiaforrások nyújtotta lehetőségeket ;
  • a gazdaságok helyének megválasztása során nem kerüli el figyelmünket a termelés során elkerülhetetlen anyagmozgatással járó környezeti terhelés kezelése;
  • szem előtt tartjuk a biodiverzitás megőrzését és hangsúlyozzuk annak fontosságát.

#2 Az ökológiai gazdálkodás második legfontosabb alapelve a méltányosság

  • emberi és üzleti kapcsolatainkban az egyenlőségre és egymás kölcsönös segítésére, win-win helyzetek kialakítására törekszünk. Mely egyben azt is jelenti, hogy a termelésben részt vevő dolgozókkal mindenkor emberségesen bánunk, velünk szemben korrektül járunk el és szakmai támogatást biztosítunk számukra.
  • jelen döntéseinkben nagy szerepet játszik a jövő generációinak biztonsága, azaz gazdasági és erkölcsi értelemben is optimális helyzetek kialakítására törekszünk.
  • szem előtt tartjuk az állatjóléti szempontokat, vagyis nem kerül sor rutinszerű antibiotikum- és hormonhasználatra, illetve etikus és etológiai értelemben is helyes tartási körülményeket biztosítunk.

#3 A gondosság, vagyis a “soha nem ártani elve”

…mely magában foglalja, hogy az innovatív anyagok, eszközök és eljárások kialakításakor, valamint üzembe helyezésekor minden esetben a biztonságra, a várható következmények kívánt eredményeire helyezzük a hangsúlyt. Óvatosak és körültekintőek vagyunk, inkább félünk, mint megijedünk.

#4 Az ökológiai gazdálkodás negyedik alapelve nem más, mint az egészség

… melyet jelen kontextusban a lehető legszélesebb körben kell érteni, beleértve a talajszerkezet, az állat- és növényállomány, valamint a majdani fogyasztó mindenkori egészségét is. Ennek biztosítására az ökológiai gazdálkodás során szigorúan rögzített a növényvédelem és tápanyag utánpótlás során felhasználható anyagok, illetve a feldolgozás során alkalmazható adalék- és segédanyagok listája, illetve az egyes eljárások módja. Ez biztosítja, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó – vagy köznyelvileg leginkább bio néven említett- élelmiszerek valóban biztonságosak és kedvező hatásúak legyenek.

Az Agribiotica és az ökológiai gazdálkodás szemléletének célkitűzései összecsengenek

Vállalatunk számára kiemelten fontos az ökológiai gazdálkodás és a fenntartható termelés támogatása. Ezért termékeink mind környezetkímélő, alacsony környezeti terheléssel járó, jól hasznosuló és eredményes termelést lehetővé tevő anyagok, melyek nincsenek biotikus hatással sem a növényekre, sem a talajszerkezetre.

Olyan hatékony megoldásokat keresünk, melyek elősegítik a növények stressztűrő képességének fokozását, javítják a tápanyagellátottságot és növelik a terméshozamokat, ugyanakkor kímélik a talajéletet és segítik a talajszerkezet megóvását, illetve regenerálódását. 

Az általunk forgalmazott Catalist Bio növénykondicionáló technológia rendszer kedvező keverhetőségi tulajdonságokkal rendelkezik, levélen és gyökérzeten is azonnal abszorbeálódik, illetve a talaj felső 10 centiméterében marad. Ráadásul egyes összetevői stimulálják a talajban lévő egyes trichoderma és penicillium fajokat, ezáltal csökken a talajban fellelhető káros patogének száma. Termékünket növényspecifikus keverési összetételben, könnyen alkalmazható kiszerelésben biztosítjuk vásárlóink számára. Legyen Ön is egy közülük, lépjen velünk kapcsolatba!

Hígtrágya kezeléséhez keres optimális megoldásokat? Ismerje meg Triune trágyakezelő készítményünk működését és hozzon okos döntéseket! Kérdés esetén kollégáink örömmel állnak rendelkezésére, írjon nekünk!

Posted on by

Talajreform, avagy paradigmaváltás a mezőgazdasági termelésben

talajreform Agribiotica

A haladó szemléletű gazdálkodók már felismerték, hogy a talajminőség és a talajélet javításának eszköze az átfogó és rövid-, közép- és hosszú távon is hatékony talajreform. A 2023-as évben érvénybe lévő új szabályozások hatására vélhetően egyre többen lesznek majd azon az állásponton, hogy a 3-5 év alatt költséghatékonnyá váló talajmegújító rendszerek kidolgozása szükségszerű folyamat. 

A talaj, mint a gazdák legfontosabb erőforrása

A talaj az emberiség első számú természeti kincse. Hozzájárul a víz és a levegő megtisztításához, és a gazdák legfontosabb erőforrásaként biztosítja a növények táplálását. Az iparosított növénytermesztési eljárások hozadékaként kialakuló környezeti terhelések idővel a talaj minőségromlását, termékenységének csökkenését okozzák. Ez pedig alapvetően meghatározza a gazdálkodás sikerességét. Nem véletlen, hogy a 21. században egyre nagyobb teret hódítanak az úgynevezett alternatív gazdálkodási rendszerek, melyek a fenntartható fejlődést is támogatják.

Milyen részterületei vannak a talajreform folyamatának?

A talajreform egy tényleges elköteleződést kívánó, generalizált folyamat, melynek eredményeként hosszú távon csökken a termelői tevékenység anyag- és eszközigénye, ezáltal egészségesebbé válik a talaj és hatékonyabbá a termelés. 

A talajreform sikeréhez 5 részterület összehangolására van szükség, melyek a következők:

#1 állandó talajtakarás biztosítása – Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termelésbe bevont területeket folyamatosan fedi zöld növény vagy szármaradvány. Ezzel az egyszerű lépéssel szabályozhatjuk a talajréteg hőmérsékletét, víztartalmát, tömörödöttségét, valamint elősegíthetjük a felszíni és talajélet sokszínűségét.

#2 talajbolygatás minimalizálása, legyen az fizikai, kémiai vagy biológiai. Az ideális talajélet és az optimális talajszerkezet kialakításához elsőként biztosítanunk kell a talaj saját rendszerének zavartalan helyreállítását.

#3 biodiverzitás biztosítása – Amikor a termelés természetes módon, többféle növénycsoport egyidejű, vagy egymás utáni termelésével zajlott, az egyes fajok tápanyagigényének köszönhetően a föld tápanyagkészlete a haszonnövények egyedi igényeinek függvényében változott. Mára azonban a nagy felületen történő, egyéves ciklusokban működő monotermelés jellemző, mely tovább fokozza a talajkimerülést és a növényi diverzitás csökkenését. Visszatérve a mezőgazdaság hagyományos termelési metódusaihoz, a vetésforgók alkalmazásával elkerüljük a talaj kimerülését.

#4 takarónövények vetésforgóba emelése, mely lépéssel elősegítjük, hogy a talaj egész évben gyökérváladékkal ellátott legyen. A megfelelően megválasztott takarónövények előidézik és támogatják a változatos talajélet kialakulását és fenntartását.

#5 az állatállomány tudatos beemelése a talajreform folyamatokba. Jelenleg ez a legkevésbé kiépített részterülete a talajreform programoknak, hiszen az állattartás a számos előny (pl. jobb újrahajtás, kevesebb gyomnövény, könnyebb trágyakezelés stb.) mellett jónéhány nehézséggel is jár.

A talajreform akkor lehet sikeres, ha gyors és látványos eredmények helyett hosszú távon gondolkozunk és valóban képesek vagyunk a szemléletváltásra, hiszen a már hagyományossá vált módszerek helyett a no till termelés lép életbe.

No till termelés és talajreform

A művelés nélküli termelés, vagy más néven direktvetés lényege, hogy a magokat megmunkálatlan talajba vetjük, ezáltal a vetés minimális talajbolygatással, jelentős költségcsökkentés mellett vihető végbe. A no till vetés során lényegesen kevesebb üzemanyag fogy, csökkenthető a gépek amortizációja, alacsonyabb a folyamat munkaerőigénye és kisebb a vízveszteség, miközben ötéves ciklusra vetítve a terméshozam jelentősen nő.

Ráadásul a no till termelés nem igényel különleges éghajlati körülményeket, bármely földrészen hatékonyan alkalmazható és azokban az országokban, ahol már hosszú távú tapasztalatok állnak rendelkezésre, rendszerint sikeres. 

Talajreform az Agribioticával

Az általunk forgalmazott Catalist Bio növénykondicionáló talajtípustól független hatásmechanizmussal javítja a talajaktivitást. Használatával a környezettudatos gazdálkodás megvalósítható, a hatékonyság és környezetvédelem érdekei egyidejűleg érvényesülnek.

Használatával javul a talajélet és jobb lesz a talajszerkezet, ráadásul az esetleges talajkárok- mint a belvizesedés, kötöttség stb.- is javíthatók. A Catalist Bio alkalmazása mellett a növények herbicidekkel szembeni fogékonysága nő, a növényeket érintő fertőzési nyomás azonban csökken.


Válassza Ön is termékeinket, legyen a partnerünk! Lépjen kapcsolatba kollégáinkkal és legyen a partnerünk!

Posted on by

Tudatos tápanyag gazdálkodás = hatékony termelés

tápanyag gazdálkodás Agribiotica

A foszfor, a kálium és a nitrogén a növények számára kiemelten fontos, a megfelelő terméshozam és termésminőség érdekében pedig elengedhetetlen tápanyagok. A tudatos tápanyag gazdálkodás célja, hogy a növények számára szükséges mennyiség mindig optimális időben és mennyiségben álljon rendelkezésre úgy, hogy a tápanyagok beszerzése, kijuttatása és hasznosulása egyaránt költséghatékony módon megy végbe.

Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a talajszerkezet védelmére, természetes egyensúlyának megőrzésére is figyelmet kell fordítani.

Az erős és ellenálló, ideális beltartalmi értékekkel rendelkező és jól értékesíthető haszonnövények termeléséhez tápanyag gazdálkodási terv és vállalkozói szemlélet, valamint agrármérnöki tudatosság szükséges.

Tápanyag gazdálkodás kisokos: a nitrogén

A nitrogén egy kulcsfontosságú vegyület a növények fejlődéséhez – a növekedésben és a vágyott terméshozam elérésében játszik kiemelkedő szerepet. Ha nem áll rendelkezésre az optimális nitrogén mennyiség, a növény visszamarad a fejlődésben: növekedése lelassul vagy teljesen megáll, csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem hoz termést.

A talajban található természetes nitrogén hasznosulása meglehetősen gyenge. Mivel a szerves trágya kijuttatása során a talajba kerülő nitrogén hasznosulásának mértéke esetleges, a folyamat során felszívódó nitrogén mennyisége pedig kiegyenlítetlen, az ideális módszer a megfelelő tápanyag gazdálkodás kialakítására a műtrágya általi kijuttatás. 

Ebben az esetben a nitrogén mintegy 40-60%-a hasznosul attól függően, hogy a talajban, mint közvetítő közegben, milyen folyamatok mennek végbe (denitrifikáció, biológiai fixáció, kimosódás stb.), illetve milyen a talaj

  • nedvességtartalma és hőmérséklete;
  • anyagi ásvány összetétele és adszorpciós kapacitása;
  • pH-ja és talajélete, valamint
  • hogy a termelni kívánt növény milyen nitrogénigénnyel bír és 
  • mely fejlődési stádiumban van.

A helyes tápanyag gazdálkodáshoz tudatos tervezésre és megfelelő műtrágyázási protokollra van szükség, melynek eredményességéhez ismerni kell az egyes talajok kémhatását, pufferkapacitását és mésztartalmát egyaránt.

A kálium és a foszfor: a tápanyag gazdálkodás további fontos tényezői

A foszfor és a kálium a korlátozottan felvehető tápanyagelemek közé tartozik. Felszívódásukat befolyásolják a talajban található kolloid kötések és a talaj kémhatása is. (Míg savas közegben oldhatatlan vas- és alumínium-foszfátok keletkeznek, addig lúgos talajban kémiai adszorpció során oldhatatlan vagy nehezen oldható kalcium-foszfátok alakulnak ki.)

Az eredményes haszon- és árunövény termeléséhez kiemelten fontos a talajbeli foszfor és kálium mennyiségének optimalizálása, melyhez a legtöbb esetben a tápanyag gazdálkodás tervezése és a műtrágyák alkalmazása jelentik a megoldást. 

A foszfor pótlására azonban a műtrágyák mellett fontos megemlítenünk a hatékony hígtrágya kezelés nyújtotta lehetőségeket, melyek elősegítik a talajfoszfátok feltáródását. (A tudatos tápanyag gazdálkodás lépéseit követve az első évben akár 40 % is lehet a szerves trágyában található foszfor hasznosulása, ami általában magasabb, mint a műtrágyában található foszforvegyületeké.)

Siker és tudatosság: a tápanyag gazdálkodási terv

Noha a tápanyag gazdálkodási terv készítése csak az AKG programban résztvevő termelők számára kötelező, elkészítése minden gazdálkodó számára komoly előnyökkel járhat. 

Ideális esetben a terv alapjául az évente elkészíttetett talajtani vizsgálatok– szükség esetén levélanalízissel kiegészített- eredményei szolgálnak. (Talajtani vizsgálati eredmények a tervet egyszerűsített mérlegszámítási módszerrel, a tervezett termésszinthez igazítva kell elkészíteni.)

A tápanyag gazdálkodási terv elkészítésének célja, hogy a gazda számára áttekinthetővé váljon a termelésbe bevont területek hektáronkénti kálium, nitrogén és foszfor szükséges mennyisége. A terv segítségével láthatóvá válik az eredményes termelés biztosításához szükséges műtrágyák és szerves trágyák, valamint hatékonyságfokozók és egyéb termésnövelő anyagok mennyisége is.

Műtrágya-hatékonyságfokozók a tápanyag gazdálkodás egyensúlyáért

Cégünk számára elsődleges, hogy valóban támogató partnerséget nyújtson vásárlóinak, ezért olyan megoldásokat keresünk, melyek hosszú távon is eredményesek lehetnek számukra. 

Az általunk forgalmazott Nutricharge® technológia az egyik leghatékonyabb módszer a növények tápanyag-utánpótlásának biztosítására, ezáltal a tápanyag gazdálkodás egyensúlyának fenntartására.

A Nutricharge® működési mechanizmusának köszönhetően ugyanis a talajban található kationok nem a foszforhoz, hanem magához a negatív töltéssel rendelkező, biológiailag lebomló polimer bevonattal ellátott Nutricharge® molekulához csatlakoznak. Vagyis a foszfor továbbra is oldható és felvehető formában érhető el a növények számára, legyen az műtrágya által kijuttatott vagy természetesen előforduló.

Tudjon meg többet a Nutricharge® technológiáról és ismerje meg tevékenységünket, legyen Ön is elégedett partnereink egyike! Árajánlatért, további információkért forduljon hozzánk, írjon nekünk!

Posted on by

Lépések a talajszerkezet védelmében: a műtrágya helyettesítés

műtrágya helyettesítés Agribiotica

Napjainkban a földterületek rendelkezésre állásának, valamint az egyes területek termelési kapacitásának korlátozottsága áll szemben a népességnövekedés következtében fellépő egyre erősödő termelési kényszerrel. Bolygónk lakossága gyors ütemben növekszik, az ENSZ előzetes számításai szerint 2022 novemberében eléri a 8 milliárd főt. Ez a termelési nyomás idézte elő a műtrágyák egyre szélesebb körben való felhasználását. 

A nagy mennyiségben, hosszú időn át alkalmazott műtrágyák azonban kedvezőtlenül hatnak a termőtalajra, ezáltal romlik a talajszerkezet és a tápanyaghasznosulás. A talaj védelmének és a talajszerkezet helyreállításának kérdéseiben a hosszú távú megoldást a műtrágya helyettesítés jelentheti.

A szakszerűtlen műtrágya felhasználás következményei

A műtrágyák elsődleges feladata olyan a talajban is megtalálható tápanyagok és nyomelemek hiányállapotainak helyreállítása, mint a nitrogén, a foszfor és a kálium. Megfelelő és körültekintő talajtani vizsgálatokat követően, pontos hatóanyagszámítás mellett és a műtrágyázás szabályainak mindenkori betartásával ez a folyamat gyakorlatilag veszélytelennek tekinthető. Hosszú távon azonban mégis előfordul, hogy a műtrágyázás következtében kedvezőtlen változások állnak be a talajszerkezetben és a talaj élővilágában.

Néhány példa a nem megfelelő műtrágya használatra:

  • talajvizsgálatra alapozott konkrét adatok hiánya
  • műtrágya választás a talaj tulajdonságainak figyelembe vétele nélkül
  • a trágya kijuttatása tilalmi időszakban
  • a trágya kijuttatása tartósan átfagyott, vízzel telített talajra
  • több mint 14 nap telik el a trágyázás és a vetés között

A műtrágya-felhasználás általános szabályainak figyelmen kívül hagyásával, illetve a túlzott hatóanyag-kihelyezéssel a kis pufferkapacitású földterületeken előidézhető a talaj pH-jának savas irányba való eltolódása. Emellett ha a fentieket, valamint a műtrágyázás során a termesztett kultúra tápanyagigényét nem vesszük figyelembe,

  • felléphet a felszíni vizek eutorifizációja (erről “Fenntarthatóság, gazdaságosság és eredményesség a növénytermesztésben” c. cikkünkben olvashat bővebben);
  • csökkenhet a talajjavítás tartamhatása;
  • előfordulhat, hogy a növények rendelkezésre állás esetén sem tudják felvenni a számukra szükséges hatóanyagokat;
  • a termesztett növények beltartalmában kedvezőtlen hatások is tapasztalhatók;
  • szerves anyag hiányában a talaj kolloid komplexuma szegényebbé válik, melynek következtében a növények által fel nem vett foszfor- és kálium-műtrágyák tápanyagai kilúgozódnak, illetve
  • a gyomnövények is megerősödhetnek, ezért intenzívebb kémiai növényvédelem, vagy gyakoribb mechanikus növényápolás válhat szükségessé.

Emellett fontos megemlíteni, hogy a nitrogénműtrágyákból esetlegesen felszabaduló dinitrogén-oxid erősen üvegházhatású gáz. Ráadásul a talajfelszínre került műtrágyák nagyrészének hasznosulása kedvező körülmények között is csupán 50 %-os!

Műtrágya helyettesítés: vajon tényleg szükséges?

Hetven évvel ezelőtt a világ műtrágya-előállítása mindössze 20 millió tonna volt, mára azonban ez a szám 190 – 200 millió tonna. A műtrágyák térhódítása hazánkban is töretlen tendenciát mutat napjainkig. A ma emberének azonban számot kell vetnie. 

El kell döntenünk, hogy a közelmúlt gazdasági eseményeit követve kitesszük magunkat és gazdaságunkat a bizonytalan piac kényének-kedvének, vagy felelős és tervezni kész szakemberként saját érdekeink mellett az anyaföldet is védve a műtrágya helyettesítés mellett döntünk.

A műtrágya helyettesítés eszközei a baktériumok

Napjainkban párhuzamosan zajló és nemzeteket összekötő kutatások folynak annak érdekében, hogy a műtrágyák hatásaival versenyezni képes, vegyi anyagoktól mentes, hatékony műtrágya helyettesítés eljárások szülessenek.

A megoldást olyan “okos” baktériumok szolgáltatják, melyek a termesztett növények szükségleteire specializálódva elősegítik a szerves trágyában, valamint a légkörben található tápanyagok hatékony felszívódását és hasznosulását. A mikrobák egy része a gyökérzethez tapadva segíti a légköri nitrogén megkötését és íg

y a növény-baktérium szimbiózis következtében az felvehetővé válik és jól hasznosul a növény fejlődése során.

A műtrágya helyettesítés eszközeiként a baktériumkészítmények nemcsak eredményességük, hanem költséghatékony kezelésük miatt is ideális választásnak bizonyulnak. Kijuttatásuk egyszerűbb és olcsóbb, mivel a csökkent mennyiségű anyag mozgatása kisebb ember- és üzemanyagköltséggel jár.

A műtrágya helyettesítés további lehetőségei

A műtrágya helyettesítés további lehetséges eszközei a gombák és algák, illetve más mikroszervezetek, melyek alkalmazására a konvencionális gondolkodású gazdák is egyre nagyobb nyitottságot mutatnak. A biogáz-termelés melléktermékként, szennyvízkezelés után visszamaradt hulladékként vagy élelmiszeripari melléktermékként keletkező anyagok műtrágya helyettesítés célú felhasználása is egyre gyakoribb. 

Az AgriBiotica válasza a piacon fellépő műtrágya helyettesítés igényre

Az általunk forgalmazott Catalist Bio Finish növénykondicionáló és szervestrágya stabilizátor egy olyan természetes alapú, biológiai növénytáplálási technológia, mely fermentált tápanyagokkal és aminosavakkal segíti elő a termelés sikerét. Alkalmazása mellett 

  • csökkenthető a felhasznált nitrogén-műtrágyák mennyisége, emellett
  • maximalizálható a kijuttatott anyagok hatékonysága;
  • javítható a termés minősége és a termésbiztonság;
  • csökken a növényeket érintő fertőzési nyomás és 
  • csökken a vízigény, 

miközben hatóanyagai erősítik a talaj természetes élővilágát, ezáltal hosszú távon is javítják a talajminőséget és a talajéletet.

Mi az Agribioticánál hiszünk abban, hogy a hosszú távú fenntarthatóság és a ma sikere kéz a kézben járnak.

Tartson velünk és válassza a hatékony, gazdaságos és környezetbarát termelést, kérje kollégánk segítségét!

Posted on by

Műtrágya vásárlás 2021: a tavaszi műtrágya beszerzésének nehézségei és lehetőségei

tavaszi műtrágya Agribiotica

Egy valódi gazdálkodó sohasem pihenhet, hiszen a tudatos gazdák számára a december már a következő termelői év megtervezéséről és az előkészületekről szól. Vannak, akik a növekvő műtrágyaárakat látva úgy döntenek, hogy hazardíroznak és a tavaszi műtrágya beszerzésével kivárják a január-februári időszakot. A legtöbben azonban biztosra mennek és már most gondoskodni akarnak az input anyagokról.

A műtrágya vásárlás alapjai

A műtrágya online vásárlás kevésbé elterjedt.

Gyakori, hogy a gazda számára a műtrágya ára és a hatóanyagtartalma mellett fontos a nagykereskedők és gyártók képviselőivel ápolt személyes, bizalmi kapcsolat is. Az idei évben azonban a műtrágya hozzáférhetősége korlátozott; az árak az egekben, a gazdasági év hamarosan lezárul, az általános piaci feszültséget pedig a műtrágya black friday tovább növeli.

A gazdáknak olyan biztosan hozzáférhető, valóban leszállításra kerülő műtrágyakészletekre van szüksége, melyekre stabilan alapozhatják további termelési tevékenységüket. A talán, az esetleg és a meglátjuk egyszerűen nem szerepelhetnek a szótárban.

A jó tavaszi műtrágya jellemzői

A jelenlegi helyzetben a jó tavaszi műtrágya az, amelyik biztosan hozzáférhető, emellett azonban kiemelt fontosságú a műtrágya kijuttatás idejének optimalizálása, valamint a megfelelő tápanyag-összetételű trágya kiválasztása is.

Ennek meghatározásához a műtrágyázás alá kerülő földterület alapos ismeretére, a talajtani összetétel feltárására, valamint a termelt növény egyedi igényeinek pontos ismeretére is szükség van. Ezen adatok kombinációja, valamint a kijuttatott anyagok bedolgozásához megfelelő módszer megválasztása kulcsfontosságú a terméshozamok szempontjából.

A gazdáknak, hogy elkerüljék a tavaszi műtrágya vásárlás hatására nagy valószínűséggel fellépő inputanyag-hiányt, valamint a szállítási kapacitás korlátozottsága miatt fellépő szállítási nehézségeket, most kell döntésre jutniuk.

A tavaszi műtrágya kijuttatás ideje egyre közeledik

A többnyire februárban földbe kerülő sörárpa első vetésének műtrágyázása, valamint az ősszel vetett kalászosok nitrogén utánpótlása az időjárás függvényében akár január végén, február elején is aktuálissá válhat. Az alap- és fejtrágyák hozzáférhetősége megalapozza a teljes termelési év sikerét, ezért a jelenlegi helyzetben a műtrágya kijuttatás ideje pallosként lebeg a gazdák feje felett. Aki biztosra akar menni, nem bízza magát a véletlenre: még az idén vásárol, készlet hiányában pedig a már ismert beszerzési utak helyett új alternatívákat keres.

Az Agribiotica válasza a műtrágyakrízis problémáira

Cégünk számára kiemelten fontos mind a gazdálkodók, mint az anyatermészet támogatása, ezért termékeink fejlesztése során nagy figyelmet fordítunk a talajvédelemre és a természetes ökoszisztémák fenntartásának biztosítására.

Hiszünk abban, hogy legyen egy termék bármilyen hatékony és eredményes, csak akkor érdemes értékesíteni azt, ha hatására hosszútávon sem romlik a talajszerkezet és a tápanyaghasznosulás. Az általunk fejlesztett Catalist Bio növénykondicionáló rendszer a talajbiológia megkerülésével egyenesen a növényhez juttatja a számukra könnyen felvehető, nagymértékben hasznosuló organikus tápanyagforrásokat. Termékünk használatával csökkenthető a fertőzési nyomás, optimalizálható a termelésbiztonság és mérsékelhető a termelési költség.

Miért válassza tavaszi műtrágya mellé a Catalist Bio növénykondicionálót?

Az erős biokatalizátorként működő Catalist Bio rendszer kialakításakor figyelembe vettünk olyan tudományos innovációkat és felismeréseket, melyek elősegítették, hogy a hagyományos megoldások helyett új utakat találjunk.

Tudta például, hogy a növények teljes energia- és fiziológiásvíz-felhasználásának mintegy 60-80 %-a kizárólag a fehérjeszintézisre megy el? Az általunk kifejlesztett innováció sajátossága, hogy olyan módszert fejlesztettünk ki, mely a természetes fermentáció segítségével, jelentős energiaigény nélkül, a Liebig-hatás elkerülése mellett képes L-aminosavat tartalmazó készítményt előállítani. Vagyis olyan növénykondicionáló módszert hoztunk létre, melynek segítségével megvalósítható a harmonikus növénytáplálás és drasztikusan csökkenthető az eredményes termeléshez szükséges tavaszi műtrágya, illetve az egész éves műtrágyázás mennyisége.

Nézzen szembe a műtrágyakrízis okozta nehézségekkel és készüljön fel a tavaszi műtrágya hozzáférhetőségének korlátozottságára okos megoldásokkal, válassza a Catalist Bio növénykondicionáló rendszert!

Lépjen velünk kapcsolatba, kérje árajánlatunkat!

Posted on by

Egyéni gazdálkodó vagy? Erről tudnod kell!

KSH-mezogazdasag egyéni gazdák Agribiotica

>> KSH mezőgazdasági összeírás 2021 <<

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) ebben az évben már
második alkalommal szervezett összeírást az egyéni gazdaságok számára. Az önkéntes online kitöltés határideje november 25-én lejárt, innentől kezdve egészen december 15-ig, az adatszolgáltatás végéig a Statek Kft. munkatársai keresik fel a kiválasztott gazdaságokat: elsősorban személyesen, de a járványhelyzetre való tekintettel a válaszadásra telefonon egyaránt sor kerülhet.

Egy kis fogalmi tisztázás: mit értünk egyéni gazdaság alatt?

A KSH meghatározása szerint „Egyéni gazdaság a mezőgazdasági
tevékenységet folytató háztartás és az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás
által működtetett gazdaság, amely technikailag és gazdaságilag különálló
termelőegység, és amely a megfigyelés referencia időpontjában:

·      
használt (2000. március 31., illetve 2003/2005/2007
december 1.)
– termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő, erdő,
nádas, halastó külön-külön vagy együtt) legalább 1500 m2, vagy
– gyümölcsös-, illetve szőlőterülete együtt legalább 500 m2, vagy

·      
rendelkezett (2000. március 31., illetve  2003/2005/2007 december 1.) legalább
– egy nagyobb élő állattal (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), vagy
– 50 db baromfival (tyúkféle, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy
– 25 – 25 házinyúllal, prémes állattal, húsgalambbal, vagy 5 méhcsaláddal.” [1]

KSH mezőgazdaság statisztika – bővebben az adatszolgáltatásról

Az összeírás mintegy 21 ezer egyéni gazdaságot érint az ország több mint 350 településén. A résztvevőket a KSH egy speciális matematikai-statisztikai szoftverrel választja ki. A kérdések elsősorban a földhasználatra, növénytermesztésre, állattenyésztésre, valamint a feladatok ellátásához szükséges munkaerőre vonatkoznak, továbbá a KSH a tervezett/elvégzett beruházásokról, ráfordításokról is adatokat gyűjt.

A változások nyomon követése, a hazai mezőgazdaság aktuális helyzetének megismerése maximálisan a gazdák érdekeit szolgálja. Az ágazati szereplők és a döntéshozók számára pedig szintén lényegesek ezek az információk, hiszen csak így léphetünk közösen a fejlődés útjára – ugyanis naprakész tudás nélkül képtelenség megalapozott szakmai döntéseket hozni. A mezőgazdasági összeírás ezeket a célkitűzéseket támogatja.

A hazai gazdaságok helyzete napjainkban

A 10 évvel ezelőtti átfogó KSH mezőgazdaság statisztika (Agrárcenzus) adataihoz képest 2020-ra a hazai gazdaságok száma mintegy 117 ezerrel csökkent. Ez a szomorú tendencia elsősorban a kisebb termelőkre
jellemző. Az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 46 %-ról 25%-ra mérséklődött, míg a növénytermesztők részesedése emelkedett – jelenleg ők teszik ki az összes gazdaság mintegy kétharmadát.

Az egyéni gazdaságok fontos részét képezik azok a (családi) gazdaságok, melyeknek általában elsődleges célja a saját fogyasztásra történő termelés. Szerepük a társadalomban és az agráriumban egyaránt kiemelkedő: még ha csak idényjelleggel is, de közülük sokan munkahelyeket teremtenek, tevékenységük
hozzájárul az élelmiszerimport mérsékléséhez, valamint az exportárualapok
növeléséhez.

Nagyon kell a gazdáknak az innováció

Különösen a kisebb gazdaságok vannak napjainkban nehéz helyzetben. Az új technológiák, innovációk ismerete, elsajátítása és használata nélkül ugyanis egyre kevésbé jövedelmező számukra a termelés, ráadásul a
konkurenciával is egyre nehezebben tudják tartani a lépést.

Mi ezen szeretnénk változtatni!

Az AgriBiotica termékei egytől-egyig a fenntartható ökológiai termelést támogatják. Az elmúlt években meghatározó trend a magas minőségű bioélelmiszerek iránti kereslet növekedése. A környezeti terhelés csökkentése mellett célunk, hogy a legújabb, leghatékonyabb technológiákat minden gazda számára elérhetővé tegyük, és széles körben népszerűsítsük.

Triune – Sertés és szarvasmarha szervestrágya kezelésére való készítmény az almos- és hígtrágya hatásfokának növeléséhez.

GrowGreen – A talajbiológia befolyásolása nélkül biztosítja a növényeknek a szükséges, 100%-ban felvehető tápanyagokat.

NutriCharge – Ezzel az innovatív, biológiailag semleges műtrágyakezelő szerrel megvalósítható az optimális és folyamatos nitrogén ellátottság, illetve mérsékelhető a foszfor és kálium beviteli igény.

Környezettudatos mezőgazdaság magas terméshozam mellett.

Ez az, amit az AgriBiotica kínál!

 

[1] KSH
fogalomtár – Letöltve: 2021.12.03. Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html