Agrobioscience for farmers

Agrobioscience for farmers

műtrágya helyettesítés Agribiotica

Lépések a talajszerkezet védelmében: a műtrágya helyettesítés

Napjainkban a földterületek rendelkezésre állásának, valamint az egyes területek termelési kapacitásának korlátozottsága áll szemben a népességnövekedés következtében fellépő egyre erősödő termelési kényszerrel. Bolygónk lakossága gyors ütemben növekszik, az ENSZ előzetes számításai szerint 2022 novemberében eléri a 8 milliárd főt. Ez a termelési nyomás idézte elő a műtrágyák egyre szélesebb körben való felhasználását. 

A nagy mennyiségben, hosszú időn át alkalmazott műtrágyák azonban kedvezőtlenül hatnak a termőtalajra, ezáltal romlik a talajszerkezet és a tápanyaghasznosulás. A talaj védelmének és a talajszerkezet helyreállításának kérdéseiben a hosszú távú megoldást a műtrágya helyettesítés jelentheti.

A szakszerűtlen műtrágya felhasználás következményei

A műtrágyák elsődleges feladata olyan a talajban is megtalálható tápanyagok és nyomelemek hiányállapotainak helyreállítása, mint a nitrogén, a foszfor és a kálium. Megfelelő és körültekintő talajtani vizsgálatokat követően, pontos hatóanyagszámítás mellett és a műtrágyázás szabályainak mindenkori betartásával ez a folyamat gyakorlatilag veszélytelennek tekinthető. Hosszú távon azonban mégis előfordul, hogy a műtrágyázás következtében kedvezőtlen változások állnak be a talajszerkezetben és a talaj élővilágában.

Néhány példa a nem megfelelő műtrágya használatra:

  • talajvizsgálatra alapozott konkrét adatok hiánya
  • műtrágya választás a talaj tulajdonságainak figyelembe vétele nélkül
  • a trágya kijuttatása tilalmi időszakban
  • a trágya kijuttatása tartósan átfagyott, vízzel telített talajra
  • több mint 14 nap telik el a trágyázás és a vetés között

A műtrágya-felhasználás általános szabályainak figyelmen kívül hagyásával, illetve a túlzott hatóanyag-kihelyezéssel a kis pufferkapacitású földterületeken előidézhető a talaj pH-jának savas irányba való eltolódása. Emellett ha a fentieket, valamint a műtrágyázás során a termesztett kultúra tápanyagigényét nem vesszük figyelembe,

  • felléphet a felszíni vizek eutorifizációja (erről “Fenntarthatóság, gazdaságosság és eredményesség a növénytermesztésben” c. cikkünkben olvashat bővebben);
  • csökkenhet a talajjavítás tartamhatása;
  • előfordulhat, hogy a növények rendelkezésre állás esetén sem tudják felvenni a számukra szükséges hatóanyagokat;
  • a termesztett növények beltartalmában kedvezőtlen hatások is tapasztalhatók;
  • szerves anyag hiányában a talaj kolloid komplexuma szegényebbé válik, melynek következtében a növények által fel nem vett foszfor- és kálium-műtrágyák tápanyagai kilúgozódnak, illetve
  • a gyomnövények is megerősödhetnek, ezért intenzívebb kémiai növényvédelem, vagy gyakoribb mechanikus növényápolás válhat szükségessé.

Emellett fontos megemlíteni, hogy a nitrogénműtrágyákból esetlegesen felszabaduló dinitrogén-oxid erősen üvegházhatású gáz. Ráadásul a talajfelszínre került műtrágyák nagyrészének hasznosulása kedvező körülmények között is csupán 50 %-os!

Műtrágya helyettesítés: vajon tényleg szükséges?

Hetven évvel ezelőtt a világ műtrágya-előállítása mindössze 20 millió tonna volt, mára azonban ez a szám 190 – 200 millió tonna. A műtrágyák térhódítása hazánkban is töretlen tendenciát mutat napjainkig. A ma emberének azonban számot kell vetnie

El kell döntenünk, hogy a közelmúlt gazdasági eseményeit követve kitesszük magunkat és gazdaságunkat a bizonytalan piac kényének-kedvének, vagy felelős és tervezni kész szakemberként saját érdekeink mellett az anyaföldet is védve a műtrágya helyettesítés mellett döntünk.

A műtrágya helyettesítés eszközei a baktériumok

Napjainkban párhuzamosan zajló és nemzeteket összekötő kutatások folynak annak érdekében, hogy a műtrágyák hatásaival versenyezni képes, vegyi anyagoktól mentes, hatékony műtrágya helyettesítés eljárások szülessenek.

A megoldást olyan “okos” baktériumok szolgáltatják, melyek a termesztett növények szükségleteire specializálódva elősegítik a szerves trágyában, valamint a légkörben található tápanyagok hatékony felszívódását és hasznosulását. A mikrobák egy része a gyökérzethez tapadva segíti a légköri nitrogén megkötését és íg

y a növény-baktérium szimbiózis következtében az felvehetővé válik és jól hasznosul a növény fejlődése során.

A műtrágya helyettesítés eszközeiként a baktériumkészítmények nemcsak eredményességük, hanem költséghatékony kezelésük miatt is ideális választásnak bizonyulnak. Kijuttatásuk egyszerűbb és olcsóbb, mivel a csökkent mennyiségű anyag mozgatása kisebb ember- és üzemanyagköltséggel jár.

A műtrágya helyettesítés további lehetőségei

A műtrágya helyettesítés további lehetséges eszközei a gombák és algák, illetve más mikroszervezetek, melyek alkalmazására a konvencionális gondolkodású gazdák is egyre nagyobb nyitottságot mutatnak. A biogáz-termelés melléktermékként, szennyvízkezelés után visszamaradt hulladékként vagy élelmiszeripari melléktermékként keletkező anyagok műtrágya helyettesítés célú felhasználása is egyre gyakoribb. 

Az AgriBiotica válasza a piacon fellépő műtrágya helyettesítés igényre

Az általunk forgalmazott GrowGreen Finish növénykondicionáló és szervestrágya stabilizátor egy olyan természetes alapú, biológiai növénytáplálási technológia, mely fermentált tápanyagokkal és aminosavakkal segíti elő a termelés sikerét. Alkalmazása mellett 

  • csökkenthető a felhasznált nitrogén-műtrágyák mennyisége, emellett
  • maximalizálható a kijuttatott anyagok hatékonysága;
  • javítható a termés minősége és a termésbiztonság;
  • csökken a növényeket érintő fertőzési nyomás és 
  • csökken a vízigény, 

miközben hatóanyagai erősítik a talaj természetes élővilágát, ezáltal hosszú távon is javítják a talajminőséget és a talajéletet.

Mi az Agribioticánál hiszünk abban, hogy a hosszú távú fenntarthatóság és a ma sikere kéz a kézben járnak.

Tartson velünk és válassza a hatékony, gazdaságos és környezetbarát termelést, kérje kollégánk segítségét!

További hírek

Biztosan ki szeretne jelentkezni?