Régóta közbeszéd tárgya, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős ágazatok megadóztatása, valamint a különféle termelési folyamatok klímatudatos, környezetbarát szemléletű optimalizációja jelentheti az emberiség jövőjének zálogát. A European Green Deal, azaz az Európai Zöld Megállapodás célja is a klímasemleges és fenntartható gazdaságra való áttérés.
De vajon mi az igazság?! Tényleg a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsátásáért leginkább felelős ágazat? Mely gázok és vegyületek jelenthetnek valós veszélyt és mi vezetheti a gazdálkodókat a hosszútávon is fenntartható, kényelmes és eredményes megoldásra?
Átfogó elemzésünk segítségével Ön is teljes képet kaphat az aktualitásokról, valamint a Triune hígtrágya kezelő szer ammónia emisszióban vállalt lehetséges szerepéről!
A legveszélyesebb üvegházhatású gázok
A globális felmelegedés, valamint a klímaváltozás szempontjából leginkább veszélyesnek tartott gázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a nitrogén-oxidok, különösen a nitrogén-dioxid(N2O). Nem elhanyagolható ugyanakkor az ammónia (NH3) szerepe sem, hiszen ez egy normál légköri nyomáson és hőmérsékleten légnemű, igen illékony vegyület.
A légkörbe kerülve az ammónia és kén-dioxid reakciójából ammónium-szulfát jön létre, mely hozzájárul a ködképződéshez, a tüdőben lerakódva légzési nehézségeket és tartós egészségkárosodást okozhat, illetve ronthatja a látási viszonyokat. Fontos tudnunk továbbá, hogy az ammónia könnyen reakcióba lép különböző savakkal – kénsavval, salétromos savval, sósavval stb. -, a folyamat nyomán pedig ammónium sók jönnek létre.
Az ammónia emisszió folyamatának optimalizálása a mezőgazdasági folyamatok, a hígtrágya-kezelés, illetve a műtrágyázás során épp ezért bír kiemelkedő fontossággal.
Üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban
Az Európai Környezetvédelmi Mérnökség adatai szerint az Európai Unióban kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 9.6 %-áért a mezőgazdaság, 6 %-áért pedig az állattenyésztés felelős.
Emellett a mezőgazdasági termelés hatékonysága az elmúlt harminc évben jelentős fejlődést mutat: a metán kibocsátása kb. 20 %-kal csökkent, miközben a fajlagos termelékenység 25 %-kal nőtt.
Az ENSZ álláspontja az üvegházhatású gázok és a klímaváltozás kapcsolatáról
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) feladatának tekinti a klímaváltozás folyamatának megismerését, az okok megértését és a lehetséges megoldások megtalálását. Tanulmányaikban hangsúlyozzák, hogy az egy év alatt világszerte kibocsátott üvegházhatású gázok teljes mennyiségének kb. 20%-áért a mezőgazdaság felel.
Felhívják a figyelmet továbbá arra, hogy a megtermelt élelmiszerek beltartalmi értékei egyre csökkennek, ahogy a rendelkezésre álló termelési terület is. Mindezek mellett a Föld népessége egyre nagyobb, a hatások pedig összeadódnak: egyes országokban a mindennapos vízhiány és az éhezés nem sci-fi, hanem nagyon is kézzelfogható valóság.
A folyamat lassításának, ideális esetben megfordításának lehetőségét a FAO a mezőgazdasági termelési gyakorlatok optimalizálásával, a klímatudatos gazdálkodói szemlélet terjesztésével, valamint az edukációs tevékenység növelésével kívánja megoldani. Mint azt 2016-os jelentésükben hangsúlyozzák, egyes termelési folyamatok megváltoztatásával – pl. az árasztásos rizstermelés víztakarékos módszerre való cserélésével, vagy az állattartás hatékonyságának növelésével – akár 40-45%-kal is visszafogható lenne a metánkibocsátás.
Az AgriBiotica célkitűzései
Az AgriBiotica tevékenységének fontos sarokköve a környezettudatos gazdálkodói szemlélet támogatása, valamint a hatékony, eredményes és klímatudatos megoldások biztosítása is. A mérhetőség, a termelékenység fokozása és a gazdaságossági szempontok mellett szem előtt tartjuk a nagyobb képet is. Hiszünk abban, hogy munkánk eredményeként a világ egy egészségesebb és fenntarthatóbb hely lehet.
Ezen célkitűzések mentén 2021-ben hivatalos vizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező partnerünk, Ingrid Bauer, bevonásával végeztük el ammónia emissziós vizsgálatunkat egy bajorországi sertéstelepen. A vizsgálat célja a Triune hígtrágya kezelő szer ammónia-megkötő képességének mérése volt, melyhez az adatgyűjtést partnerünk mindvégig egy mobil ExTox készülékkel végezte.
A vizsgálat első lépéseként a hígtrágyát zárható hordókba helyezve biztosítottuk, hogy a folyamat során friss hígtrágyával való pótlás ne történjék. Ezt követően a kezeletlen hígtrágyán három alkalommal végeztünk méréseket, majd a hordók egy részét Triune hígtrágya kezelő szerrel kevertük be. Két órával, valamint huszonnégy órával később újabb ammónia emissziós méréseket végeztünk. Ezután egy héttel később, majd négy héten át minden héten azonos időpontban további mérésekre került sor.
A bajorországi ammónia emissziós mérések eredményei
A vizsgálat általános tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a Triune a kezelés első 10-14 napjában fejti ki hatását leginkább, a későbbiek során azonban az ammónia-megkötő képesség csökken, majd a folyamat leáll. Ennek oka, hogy a vizsgálatot zárt rendszerben, a hígtrágya pótlásának megvonásával végeztük. Hagyományos telepi körülmények között a pótlás biztosított és az ammónia megkötése a teljes periódus alatt hatékony.
A kezelt és a kezeletlen sertés hígtrágya ammónia emissziójában az alábbi jelentős különbségek tapasztalhatók:
- két órával a Triune-nal való bekeverést követően a kezeletlen hígtrágya emissziója 202,92 ppm, míg a kezelt hígtrágyáé 183.99 ppm.
- huszonnégy órával a bekeverést követően a kezeletlen hígtrágya emissziója 209.33 ppm, míg a kezelt hígtrágyáé 172.03 ppm.
- tíz nappal a kezelést követően a kezeletlen hígtrágya esetében 185.76 ppm, a kezelt hígtrágyáé 132.46 ppm.
A Triune alkalmazása közvetetten a malacok súlygyarapodására és a telep takarmány-felhasználására is kedvező hatással bír, valamint segít a hígtrágya beltartalmi értékeinek megtartásában. Önnek is meg kell ismernie!
Írjon nekünk és kollégáink örömmel segítenek!
