A műtrágyagyártás Magyarországon még sohasem volt annyira a közbeszéd tárgya, mint az utóbbi hetekben. A földgáz árváltozásai, a világpolitikai események, valamint a hazai piac meglepő változásai a fókuszba helyezték a műtrágyagyártás, a műtrágya-hozzáférés, valamint a várható élelmiszer-árnövekedés kérdéseit.
A műtrágyagyártás története hazánkban
Noha Németországban, Hollandiában és Olaszországban a feljegyzések szerint már az 1900-as évek elején is aktív használatban voltak a jelentős terméshozam-növekedést eredményező műtrágyák, hazánkban a műtrágyagyártás és -felhasználás csak az első világháborút követő időszakban kezdődött meg igazán.
Korabeli adatokból tudjuk, hogy míg a nyugat- és dél-európai termőterületeken az átlagos műtrágya-felhasználás hektáronként kb. 100-300 kg közé esett, addig hazánkban húsz év alatt 12 kg-ról csupán 15 kg-ra emelkedett a holdankénti műtrágya felhasználás az 1900-as évek első évtizedeiben.
Noha a Hungária Vegyiművek Rt. és a Klotild Rt. már az 1890-es években is állított elő műtrágyákat, a hazai nehézvegyipari egyik legnagyobb lépésére a ‘20-as évek végén életbe lépő iparosítás program eredményeként azonban nem került sor. 1931-ben megkezdte működését a Magyar Ammóniagyár, valamint a Magyar Műtrágyagyár Rt.
1944-ben bombázás során azonban a péti ammóniagyár megsemmisült, a többi gyárépületek sérülése, valamint az alapanyagok hozzáférhetetlensége miatt a műtrágyagyártás átmenetileg megszűnt. A rekonstrukciót követően, 1948-ban azonban nemcsak újraindult a termelés, hanem a teljes technológiai folyamat gépesítés alá is került. Nem sokkal később létrejött a Borsodi Vegyi Kombinát, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Tiszamenti Vegyiművek is. 1964-ben és ‘75-ben jelentős beruházások és technikai fejlesztések zajlottak a pétfürdői gyárban, melyek során a műtrágyagyártás számos világszintű innovációja hazánkban valósult meg először. Napjainkban a műtrágyagyártás csaknem húsz hazai gyártó közreműködésével valósul meg.
A nitrogén műtrágyagyártás folyamata
A nitrogén műtrágyák gyártása során a felhasznált földgázban található metánt vízgőz és katalizátor segítségével, 900 Celsius-fokon hidrogén és szénmonoxid molekulákra bontják. Így jön létre a szintézisgáz, melyet több lépésben tisztítanak meg. Ezt követően a szintézisgázból, vízből és a levegő nitrogéntartalmából katalizátor segítségével ammóniát állítanak elő.
A létrejött ammóniából a műtrágyagyártás folyamatai során többféle eljárásban készítenek termékeket, pl. salétromsavat, ammónium nitrátot, karbamidot, folyékony műtrágyát, pétisót, foszforral és káliummal keverve pedig MPK műtrágyákat.
A földgáz árak hatásai a műtrágyagyártás folyamataira
Míg az ipari felhasználású földgáz ára 2021.május elején 18.5 Euro/ MWh volt, addig 2022.májusában ugyanez az érték mintegy 83 Euro/MWh a holland TTF mutatói szerint. Jól látható tehát, hogy a világpiaci árváltozások, valamint az ukrán-orosz háború hatására intenzív, csaknem négy és félszeres árnövekedés következett be.
Mivel a műtrágyagyártás alapját 90%-ban a földgáz adja, magától értetődő, hogy a műtrágyaárak növekedése is követi a tendeciát. A korlátozott hozzáférés, a háború miatt kiesett ukrán műtrágyagyártás, valamint a hazai cégek korlátozott termelésről, vagy átmeneti leállásról szóló üzleti döntéseinek hatásai összeadódtak: pánik alakult ki. Ennek következtében a műtrágyák nemcsak még drágábbá, hanem nehezebben beszerezhetővé is váltak.
Megoldás a műtrágyagyártás nehézségei miatt fellépő problémákra
A műtrágyagyártás alapanyagának drágulása, valamint az akadozása miatt fellépő korlátozott hozzáférhetőség problémáira minden gazdálkodónak megoldást kell találnia. Mi az AgriBiotica csapataként a környezetbarát és környezettudatos, innovatív megoldások mellett tettük le voksunkat.
Catalist Bio növénykondicionálónk segítségével a növények számára 100%-os tápanyag-hasznosulással járó organikus tápanyagot biztosíthatunk. Hitte volna, hogy csupán egyetlen kannányi könnyen kijuttatható Catalist Bio mintegy 8 tonna szervestrágyának felel meg?!
A Nutricharge műtrágya kezelő szert választva a gazdák egyedülállóan hatékony műtrágyákat állíthatnak elő, melyek segítik a foszforgazdálkodást, a tápanyag-stabilizációt és tápanyag-megőrzést. Használatával a várható átlagos hektáronkénti hozamnövekmény 300 kg a búza, 440 kg a kukorica és mintegy 5500 kg a silókukorica esetén.
Tegyen próbára bennünket Ön is! Kérje kollégáink segítségét és ismerje meg tevékenységünket az info@agribiotica.eu emailcímen!
