Ami néhány évtizede vagy éve még kizárólag katasztrófafilmekben fordult elő, ma már valóság. Szélsőséges időjárási jelenségek, hosszú extrém aszályos időszakok aszályos időszakok és rövid idő alatt lezúduló hatalmas víztömegek váltják egymást, miközben a termények egyre inkább veszélybe kerülnek. Hazánk, azon belül is elsősorban az Alföld elsivatagosodása megkezdődött.

Az elsivatagosodás fogalma

Elsivatagosodásnak nevezzük azt a folyamatot, amelynek során az eleve száraz talaj elveszíti víztestét, azaz az arid, a szemi-arid és a száraz-szubhumid rétegekben is kiszárad.

Ennek következtében az érintett terület flórája és faunája több lépésben megváltozik, mezőgazdasági célú felhasználása pedig először nehézkessé és költségessé, később lehetetlenné válik. A talaj kimerül, a termékeny/termő földterületek szépen lassan sivataggá alakulnak.

Az elsivatagosodás okai hazánkban

Az elsivatagosodás nem csak a kifejezetten mediterrán éghajlatú országok problémája. Az elsivatagosodás okai között az éghajlat változásai mellett az emberi tevékenység következményei sem elhanyagolhatók. A néhány évtizeddel ezelőtti nagy mértékű csatornázás, a vízigényes haszonnövények telepítése, a természetes gyepek beszántása, a gazdaságtalan öntözés és a túlzott műtrágyázás egyaránt a talaj vízmegkötő képességének és beltartalmi értékeinek drasztikus csökkenéséhez vezetett. Ez a probléma hosszú távon a talaj elsivatagosodását eredményezi. A túlzott mértékű fakitermelés és az erdőirtások tovább rontanak a helyzeten.

Mivel mindeközben az évek óta tartó aszályos időszakok miatt az Alföld vízgyűjtő területein is jelentős vízhozam-csökkenés volt tapasztalható és csak a Duna-Tisza közén mintegy ezer tó tűnt el az elmúlt ötven évben, az elsivatagosodás elleni küzdelem nemcsak az Európai Unió, hanem hazánk mezőgazdasági problémáinak is központi kérdése lett.

Kaktuszok az Alföldön?

Az Alföld elsivatagosodása nem csupán talajdegradációt, hanem tájdegradációt is jelent, hiszen a folyamat következtében a fajdiverzitás és a táj teljes arculata lassan, de biztosan változik. Az évek óta tartó aszályos időszak és a hőmérsékletben megmutatkozó extremitások kedvezőtlenül hatnak az őshonos fajok fennmaradására, ugyanakkor elősegítik egyes invazív növényfajták elszaporodását.

Korábban sose hitte volna, hogy a magyar Alföldön közép-amerikai kaktuszfajok okoznak majd problémákat? Nincs egyedül.

És most mégis megtörténik! Noha a kaktuszok jellemzően a hazainál melegebb körülmények között érzik jól magukat igazán, a víz megtartására egyre kevésbé alkalmas homokos talaj, a nyári forróság, valamint a viszonylag enyhének mondható telek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy már húsz-harminc ördögnyelv-fügekaktusz- és kolorádói medvetalpkaktusz-telep is felütötte fejét az alföldi régióban. Ezek a kaktuszfajok optimális körülmények között akár -20 Celsius-fokig is ellenállnak a hideg időnek és bekebelezik környezetüket, ezáltal megnehezítik az adott terület mezőgazdasági célú felhasználását.

Az általános vízhiány hatásai a mezőgazdaságra

Miközben a hazánkat érintő aszálykár már a NASA űrfelvételein is jól látható, az aszálykár-bejelentések is évtizedes rekordokat döntenek. Június végére mintegy 300 000 hektár érintett terület tulajdonosától érkezett kárigény, mely terület július végére már 500 000 hektárra nőtt. A várakozások szerint az érintett terület végleges nagysága 1 000 000 hektár fölé emelkedhet, azaz jelentős alapanyag- és terményhiány várható.

Ha figyelembe vesszük az energia- és üzemanyagárak jelentős növekedését, a hozzáférhető készletek korlátozott voltát, valamint a nemzetközi gazdaságpolitikai helyzetet, nyilvánvalóvá válik, hogy az élelmiszerárak és a jövő évi mezőgazdasági termelés költségei is jelentősen nőni fognak.

Az aszályos időszak ráadásul nem múlik el nyomtalanul: még az óvatos becslések szerint is legalább két-három esőben gazdag, kiegyenlítetten csapadékos évre volna szükség a földterületek teljes körű regenerációjához.

Szerencsére egyre több gazdálkodó felismeri, hogy a mezőgazdaság aktuális kihívásait alternatív megoldásokkal lehet orvosolni.

Leszámolás az elsivatagosodással: A Víz Keretirányelve

Az Európai Unió célkitűzései között szerepel a súlyos vízhiányos időszakok kezelésének, az optimális, víztakarékos öntözési eljárások kidolgozásának, valamint a termelési biztonság fenntartásának megoldása egyaránt.

A jelenleg érvényben lévő VGT3 a 2021-2027-es időszakra nyújt irányelveket, központi kérdései pedig a vízhiány, a vizek szennyezésének kezelése – beleértve a szervesanyag-, tápanyag- , veszélyes-anyag- és bioszennyezés kérdéseit-, az ökoszisztémák integritásának csökkenése, a termőföld minőségének romlása, a szélsőséges hidrológiai események következményeinek felszámolása, valamint a víziközmű-infrastruktúra hiányosságainak pótlása.

Fontos tudni, hogy  hazánkban a Víz Keretirányelve, valamint az Árvízi Irányelv egyes kérdései egymással szemben állnak – pl. a VGT elvei alapján a magasabb vízhozamú árvizek esetén a környező területek elárasztásával lehetne megtartani a víz egy részét, mely az ÁKK szemléletével ellentétes-, ezáltal integrált vízgazdálkodási tervre van szükség.

Az integrált vízgazdálkodási terv részei a megelőzésközpontú integrált vízgazdálkodás érdekében a(z)

• integrált vízgyűjtő-gazdálkodás;
• integrált települési csapadékvíz-vízgazdálkodás;
• vízközmű szektor kérdéseinek tisztázása (ivóvízellátás, ivóvízbázis minősége, ivóvízhálózat állapota, szennyvízhálózat minősége, szennyvíztisztítás kérdései);
• vízvisszatartás kérdései;
• termálvíz-kitermelés és a használt termálvíz kezelésének kérdései;
• árvízvédelem szerkezeti infrastruktúrájának fenntartása;
• kisvízfolyások problémakörének tisztázása;
• műanyagszennyezés felszámolása és minimalizálása;
• társadalmi tudatosság növelésének lépései.

Mit tehetünk?

Az elsivatagosodás megfékezésének, mérséklésének a kulcsa a növénytakaró védelmében, a talajminőség javításában, a biológiai diverzitás megőrzésében, egyszóval a felelősségteljes mezőgazdaságban rejlik.

Tudatos gazdálkodóként nincs választásunk: a jövőbe kell tekintenünk. A szárazságtűrő, ellenálló növények kiválasztása mellett törekednünk kell a minimális vízveszteséggel járó, optimalizált folyamatokra épülő öntözési eljárások kiválasztására és az ehhez szükséges ellátórendszer kiépítésére.

Emellett földterületeink megfelelő tápanyag-utánpótlásával kell gondoskodnunk arról, hogy a növények anélkül kapjanak meg mindent, hogy a környező vizek és földterületek szennyeződnének vagy túlterhelődnének.

A cégünk kínálatában megtalálható Catalist Bio növénykondicionáló nemcsak a talajaktivitást, hanem a növények aszálytűrő képességét is növeli, míg a Triune hígtrágya kezelő szer hosszú hónapokon át felvehető állapotban tartja az egyes tápanyagokat. A NUTRICHARGE® technológia előnye a tápanyag utánpótlás elősegítésén túl, hogy segíti a talaj vízmegtartását és csökkenti a mindenkori párologtatási veszteséget, így kiváló választás aszályos időszakokban is.

Biztos megoldásokat keres? Ismerje meg termékeinket és kérje kollégáink segítségét!