Kategória: Hír

Posted on by

Az üvegházhatású gázok és a mezőgazdasági termelés kapcsolata

Az üvegházhatású gázok és a mezőgazdasági termelés kapcsolata - Agribiotica

Régóta közbeszéd tárgya, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős ágazatok megadóztatása, valamint a különféle termelési folyamatok klímatudatos, környezetbarát szemléletű optimalizációja jelentheti az emberiség jövőjének zálogát. A European Green Deal, azaz az Európai Zöld Megállapodás célja is a klímasemleges és fenntartható gazdaságra való áttérés.

De vajon mi az igazság?! Tényleg a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsátásáért leginkább felelős ágazat? Mely gázok és vegyületek jelenthetnek valós veszélyt és mi vezetheti a gazdálkodókat a hosszútávon is fenntartható, kényelmes és eredményes megoldásra?

Átfogó elemzésünk segítségével Ön is teljes képet kaphat az aktualitásokról, valamint a Triune hígtrágya kezelő szer ammónia emisszióban vállalt lehetséges szerepéről!

A legveszélyesebb üvegházhatású gázok

A globális felmelegedés, valamint a klímaváltozás szempontjából leginkább veszélyesnek tartott gázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a nitrogén-oxidok, különösen a nitrogén-dioxid(N2O). Nem elhanyagolható ugyanakkor az ammónia (NH3) szerepe sem, hiszen ez egy normál légköri nyomáson és hőmérsékleten légnemű, igen illékony vegyület.

A légkörbe kerülve az ammónia és kén-dioxid reakciójából ammónium-szulfát jön létre, mely hozzájárul a ködképződéshez, a tüdőben lerakódva légzési nehézségeket és tartós egészségkárosodást okozhat, illetve ronthatja a látási viszonyokat. Fontos tudnunk továbbá, hogy az ammónia könnyen reakcióba lép különböző savakkal – kénsavval, salétromos savval, sósavval stb. -, a folyamat nyomán pedig ammónium sók jönnek létre.

Az ammónia emisszió folyamatának optimalizálása a mezőgazdasági folyamatok, a hígtrágya-kezelés, illetve a műtrágyázás során épp ezért bír kiemelkedő fontossággal.

Üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban

Az Európai Környezetvédelmi Mérnökség adatai szerint az Európai Unióban kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 9.6 %-áért a mezőgazdaság, 6 %-áért pedig az állattenyésztés felelős.

Emellett a mezőgazdasági termelés hatékonysága az elmúlt harminc évben jelentős fejlődést mutat: a metán kibocsátása kb. 20 %-kal csökkent, miközben a fajlagos termelékenység 25 %-kal nőtt.

Az ENSZ álláspontja az üvegházhatású gázok és a klímaváltozás kapcsolatáról

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) feladatának tekinti a klímaváltozás folyamatának megismerését, az okok megértését és a lehetséges megoldások megtalálását. Tanulmányaikban hangsúlyozzák, hogy az egy év alatt világszerte kibocsátott üvegházhatású gázok teljes mennyiségének kb. 20%-áért a mezőgazdaság felel.

Felhívják a figyelmet továbbá arra, hogy a megtermelt élelmiszerek beltartalmi értékei egyre csökkennek, ahogy a rendelkezésre álló termelési terület is. Mindezek mellett a Föld népessége egyre nagyobb, a hatások pedig összeadódnak: egyes országokban a mindennapos vízhiány és az éhezés nem sci-fi, hanem nagyon is kézzelfogható valóság.

A folyamat lassításának, ideális esetben megfordításának lehetőségét a FAO a mezőgazdasági termelési gyakorlatok optimalizálásával, a klímatudatos gazdálkodói szemlélet terjesztésével, valamint az edukációs tevékenység növelésével kívánja megoldani. Mint azt 2016-os jelentésükben hangsúlyozzák, egyes termelési folyamatok megváltoztatásával – pl. az árasztásos rizstermelés víztakarékos módszerre való cserélésével, vagy az állattartás hatékonyságának növelésével – akár 40-45%-kal is visszafogható lenne a metánkibocsátás.

Az AgriBiotica célkitűzései

Az AgriBiotica tevékenységének fontos sarokköve a környezettudatos gazdálkodói szemlélet támogatása, valamint a hatékony, eredményes és klímatudatos megoldások biztosítása is. A mérhetőség, a termelékenység fokozása és a gazdaságossági szempontok mellett szem előtt tartjuk a nagyobb képet is. Hiszünk abban, hogy munkánk eredményeként a világ egy egészségesebb és fenntarthatóbb hely lehet.

Ezen célkitűzések mentén 2021-ben hivatalos vizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező partnerünk, Ingrid Bauer, bevonásával végeztük el ammónia emissziós vizsgálatunkat egy bajorországi sertéstelepen. A vizsgálat célja a Triune hígtrágya kezelő szer ammónia-megkötő képességének mérése volt, melyhez az adatgyűjtést partnerünk mindvégig egy mobil ExTox készülékkel végezte.

A vizsgálat első lépéseként a hígtrágyát zárható hordókba helyezve biztosítottuk, hogy a folyamat során friss hígtrágyával való pótlás ne történjék. Ezt követően a kezeletlen hígtrágyán három alkalommal végeztünk méréseket, majd a hordók egy részét Triune hígtrágya kezelő szerrel kevertük be. Két órával, valamint huszonnégy órával később újabb ammónia emissziós méréseket végeztünk. Ezután egy héttel később, majd négy héten át minden héten azonos időpontban további mérésekre került sor.

A bajorországi ammónia emissziós mérések eredményei

A vizsgálat általános tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a Triune a kezelés első 10-14 napjában fejti ki hatását leginkább, a későbbiek során azonban az ammónia-megkötő képesség csökken, majd a folyamat leáll. Ennek oka, hogy a vizsgálatot zárt rendszerben, a hígtrágya pótlásának megvonásával végeztük. Hagyományos telepi körülmények között a pótlás biztosított és az ammónia megkötése a teljes periódus alatt hatékony.

A kezelt és a kezeletlen sertés hígtrágya ammónia emissziójában az alábbi jelentős különbségek tapasztalhatók:

  • két órával a Triune-nal való bekeverést követően a kezeletlen hígtrágya emissziója 202,92 ppm, míg a kezelt hígtrágyáé 183.99 ppm.
  • huszonnégy órával a bekeverést követően a kezeletlen hígtrágya emissziója 209.33 ppm, míg a kezelt hígtrágyáé 172.03 ppm.
  • tíz nappal a kezelést követően a kezeletlen hígtrágya esetében 185.76 ppm, a kezelt hígtrágyáé 132.46 ppm.

A Triune alkalmazása közvetetten a malacok súlygyarapodására és a telep takarmány-felhasználására is kedvező hatással bír, valamint segít a hígtrágya beltartalmi értékeinek megtartásában. Önnek is meg kell ismernie!

Írjon nekünk és kollégáink örömmel segítenek!

Posted on by

A hígtrágya hasznosítás előnyei

hígtrágya hasznosítás Agribiotica

A hígtrágya hasznosítás az állatnevelő telepek számára épp olyan fontos megoldandó feladat, mint a megfelelő tápanyagellátás biztosítása a mezőgazdasági termelést végző gazdák esetében. Bár a hígtrágya kezelésére sok esetben nem kerül sor, a tárolási kapacitás véges volta, a hígtrágyában fellelhető tápanyagok kihasználatlansága, valamint a műtrágyák árnövekedése és korlátozott hozzáférhetősége egyaránt a tudatos hígtrágya hasznosítás és tápanyag gazdálkodás irányába mutatnak.

A hígtrágya tápanyagai

A szerves trágya kezelésének kérdése összetett feladat, hiszen a hasznosítás hatékonysága mellett egyidejűleg kell figyelni a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a felhasználási terület környezetében élők kényelmének biztosítására, illetve a kórokozók és gyommagvak esetleges terjedésének megakadályozására is. Emellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy bár a hígtrágya rendkívül hasznos lehet a talaj tápanyagainak pótlásában, a magas só-, nátrium- és káliumtartalom miatt egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, milyen koncentrációban és mely területekre történik a kihelyezés.

Mivel a legtöbb hígtrágya a szarvasmarha- és sertés telepekről kerül ki a földekre, ezúttal vizsgáljuk az ezen állatok tartásából származó hígtrágya beltartalmi értékeit! Az alom nélküli tartásból származó, híg és szilárd fázisra bontható átlagos hígtrágya hozamot sertésenként 25, tehénférőhelyenként 100 literre kalkulálhatjuk naponta. Bár a különféle telepek hígtrágyáinak beltartalmi értékei az állatok fajtájának, életkorának, takarmányozásának, valamint a hígtrágya kezelési módjának függvényében jelentős eltéréseket mutathatnak, átlagosan 6 g / liter szervesanyag tartalommal, valamint az alábbi beltartalmi értékekkel számolhatunk:

● nitrogén: 0,8-2,6 kg / m3;

● foszfor: 0,3-1,2 kg / m3;

● kálium: 0,9-2,3 kg / m3;

● szerves anyag: 5,9-31,2 kg / m3.

A hígtrágya hasznosítás tehát kellő körültekintéssel nemcsak a sertés- és szarvasmarha telepek hígtrágya-tárolási problémáira, hanem a gazdák megnövekedett műtrágya-költségeinek optimalizására is megoldást nyújthat.

A hígtrágya hasznosítás fontos előkészítő lépése: a tápanyag gazdálkodási terv

A tápanyag gazdálkodási terv elkészítése öt évente egyszer minden szántó és ültetvény tulajdonosa számára kötelező. Ennek elkészítéséhez talajtani szakértő vagy talajvédelmi szakértő bevonására, talajtani vizsgálatokra, valamint ültetvények esetében levélanalízisre van szükség.

Az egyes vizsgálatok eredményeként kapott talajtani értékek segítségével pontosan következtethetünk a talaj beltartalmi értékeire, melynek következtében felelős döntéseket hozhatunk a különféle tápanyagok pótlásáról is.

Fontos, hogy a tervek elkészítésekor figyelembe kell venni az érvényes nitrátrendeletben szereplő Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékeket. Nem szabad elfelejteni továbbá azt sem, hogy ha az adott termelési évben ugyanazon a területen egymást követően több növénykultúrát termesztenek, mindegyik növénykultúrára külön-külön kell tápanyag gazdálkodási tervet készíteni.

A hígtrágya hasznosítás egyes lépései engedélyköteles tevékenységnek számítanak

A hígtrágya tárolását, kezelését és kijuttatását is számos EU-komfort jogszabály korlátozza, melyek közül a legfontosabbak a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, az azzal kapcsolatos kötelező cselekvési terv elkészítéséről, illetve a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásáról szólnak. Ez utóbbiban a hígtrágya hasznosítás egyik legfontosabb elemére, az évenként kijuttatandó hatóanyagtartalomra vonatkozó adatok is szerepelnek, melyek a következők:

● kedvezőtlen adottságú nem nitrátérzékeny területen hektáronként 200 kg nitrogén, mely teljes tömegében szerves eredetű lehet;

● kedvezőtlen adottságú nitrátérzékeny területen hektáronként legfeljebb 170 kg nitrogén, mely teljes tömegében szerves eredetű lehet;

● nem kedvezőtlen adottságú nem nitrátérzékeny térségekben hektáronként legfeljebb 300 kg nitrogén, melyből 220 kg lehet szerves eredetű;

● kedvezőtlen adottságú nitrátérzékeny térségekben hektáronként legfeljebb 220 kg nitrogén, melyből 170 kg lehet szerves eredetű;

● hektáronként 250 kg kálium, valamint

● hektáronként 150 kg foszfor.

A hígtrágya hasznosítás egyik legfontosabb lépése, a kijuttatás, a talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött engedélyköteles tevékenység, melyhez a tápanyag gazdálkodási tervre, a hígtrágya elemzésére, valamint a kormányhivatalok megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságának jóváhagyására van szükség.

A hígtrágya kezelése és kijuttatása

A hígtrágya kezelésének és kijuttatásának legaggasztóbb kérdése a folyamat során szükségszerűen fellépő tápanyagveszteség kezelése és minimalizálása, ugyanis megfelelő tápanyagstabilizálás nélkül akár 50 %-os veszteséggel is számolhatunk. A hígtrágyában található tápanyagok megőrzését és azok folyamatos feltáródását a hígtrágya kezelésével biztosíthatjuk, melyhez mi a Triune hígtrágya kezelő szert ajánljuk.

Ez a természetes alapú trágyakezelő készítmény ugyanis alkalmas híg- és almos trágya kezelésére, így alkalmazása a hígtrágya hasznosítás egyik fontos lépése. Mit érdemes tudni róla?

● A Triune hígtrágya kezelő szer akkor a leghatékonyabb, ha az állatok betelepítése előtt kezdjük a kezelést, a vizes fázisba juttatva bármikor kifejti hatását. Ha a hígtrágya felszínén kérges réteg alakul ki, egy cső segítségével a Triune-t a kéreg alá juttatva ugyanolyan eredményeket érhetünk el.

● A hígtrágya kezelő szer hatékonyságának kifejtéséhez nincs szükség a hígtrágya mechanikai mozgatására, ezáltal használata egyszerű.

● A Triune alkalmazásához nem szükséges szakértelem, ugyanakkor használata egyértelműen jövedelmező, hiszen alkalmazása költségeket csökkent és plusz hozamokat termel. Vagyis a Triune-nal minden befektetett forint többszörösen megtérül.

● A Triune hígtrágya kezelő szer alacsony hőmérsékleten is kifejti hatását, így az őszi-téli időszakban is alkalmazható.

● A Triune használata nem jár egészségügyi kockázattal sem az állatok, sem a kezelést és kijuttatást végző szakemberek számára.

A Triune hígtrágya kezelő szer hatékonyságának ellenőrzése, valamint a hígtrágya hasznosítás megkönnyítése egyaránt fontos számunkra, ezért vizsgálatokat folytatunk az ammónia emisszió, valamint a hígtrágya kezelés kérdéseiben.

Termékünk nem csak, hogy bizonyítottan csökkenti az ammónia-kibocsátást, – biztosítva a szektor számára a környezettudatos gazdálkodást, – hanem egyúttal a termelékenységet is növeli. A cégünk megbízásából készített tanulmány egyértelműen megállapította, hogy a Triune hígtrágyakezelő szer alkalmazásával kevesebb takarmány felhasználása mellett nagyobb súlygyarapodás érhető el az állatoknál.

Ha többet szeretne tudni, a teljes anyagot innen érheti el. További kérdései vannak? Írjon nekünk az info@agribiotica.hu emailcímre és Önnel is örömmel megosztjuk eredményeinket!

Biztos megoldásokat keres? Ismerje meg termékeinket és kérje kollégáink segítségét!

Posted on by

A TRIUNE trágyakezelő szer közvetett szerepe a malacok súlygyarapodásában és takarmányfelhasználásában

ammónia-triune Agribiotica

Az üvegházhatású gázok mintegy 10,3 %-ának kibocsátásáért az állattartás a felelős, ezért a Green Deal célkitűzéseinek egyik központi területe a fenntartható gazdaságra való áttérés az állattenyésztésben is.

Tudta például, hogy a levegőbe kerülő ammóniumvegyületek 75 %-ának kibocsátásért az állattartás a felelős? És azt, hogy a teljes kibocsátott ammónia érték csaknem 78 %-ának hátterében a szarvasmarha- és sertéstelepek trágyakezelési módszereinek elégtelenségei állnak?

Ez nemcsak azt jelenti, hogy rendkívül nagy mennyiségű, a növénytermesztésben kiválóan hasznosítható ammónia veszik kárba, hanem azt is, hogy a magas légköri ammónia koncentráció hatására mérséklődik a súlygyarapodás, valamint a takarmányhasznosulás az állattartás során. Emellett az állattartó telepek közvetlen lakókörnyezetében élők és a nevelésben dolgozók erős szaghatásoknak és más életminőséget befolyásoló kellemetlenségnek vannak kitéve.

A megoldást a tudatos trágyakezelés és tápanyaggazdálkodás, valamint a TRIUNE trágyakezelő szer használata jelentheti. Tanulmányunk a témában elérhető az Agribiotica weboldalán.

A légköri ammónia mértékére ható tényezők

Az állattartás folyamán levegőbe kerülő ammónia mennyiségének alakulására számos termelési tényező egyidejű fennállása van hatással. Ilyenek pl.:

  • az állat fajtája és az elfogyasztott takarmány típusa.

  • az állattartásra hasznosított épület jellemzői, pl.:
    • szétválasztásra kerül-e a trágya és a vizelet?
    • milyen az épület padlózatának kialakítása?
    • milyen az épület szellőzésének módja, sor kerül-e légszűrők használatára?
    • a tartásra használt épületben milyen trágyatárolók kerültek kialakítása (hűtés, lefedettség stb.)?

  • a keletkezett trágya külső tárolásának módjai (tárolási idő, külső hőmérséklet, lefedéshez használt anyag stb.).

Mivel a légkörbe kerülő ammónia a lakókörnyezetben élők, valamint a dolgozók életminőségének romlása mellett az állatállományra is kedvezőtlen hatással van, a légköri ammónia-koncentráció csökkentése a trágyakezelés egyik központi feladata.

A mérsékelt ammónia-emisszió ugyanis nemcsak a levegő minőségét javítja, hanem az állatállomány szem- és légzőszervi nyálkahártyájának irritációját is csökkenti, ezáltal elősegíti az optimális súlygyarapodás mértékének fenntartását.

TRIUNE trágyakezelő szer a gyakorlatban: bővebben a vizsgálatról

A TRIUNE trágyakezelő készítmény alkalmazásával végzett kutatást a First Farms Hungary Kft. gádorosi telepén az erre kijelölt malacneveldében végeztük el 2020.07.16. és 2020.08.28 között .

A vizsgálat során a teljes lagúnakapacitást és a betelepített malaclétszámot figyelembe véve átlagosan 1 liter TRIUNE / 30 m3 mennyiséget használtunk fel, mely a TRIUNE javasolt optimális felhasználási mennyisége. Azaz a malacok neveldében töltött teljes időszakára számolva a 300 m3 űrtartalmú lagúnába 10 liter TRIUNE-t öntöttünk.

Célunk az volt, hogy meghatározzuk a TRIUNE trágyakezelő készítmény közvetett hatását a tömeggyarapodásra és a takarmányhasznosulásra.

További fontos tudnivalók a vizsgálatról:

  • A kezelésre a vizes fázisban került sor.
  • A TRIUNE mennyiségi elosztásánál figyelembe vettük a lagúna alakját, lefolyásának irányát és több más fontos technikai tényezőt.
  • A kezelt és a kontroll istállóban azonos technikai feltételek és tartási körülmények álltak rendelkezésre.

Az összehasonlítás alapját a telepi átlagos malacneveldében töltött időszak alatti napi súlygyarapodás, takarmányfelhasználás, fajlagos takarmányfelhasználás, valamint a leadási súly adták.

Fontos megemlítenünk továbbá, hogy az eredeti célokkal szemben a légköri ammónia mérésére a vizsgálat ideje alatt fennálló állategészségügyi veszélyhelyzet miatt nem került sor. (Bajoroszági ammónia-emissziós kutatásunk eredményeiről azonban itt olvashat bővebben.)

Tapasztalatok és eredmények

A vizsgálatban részt vevő malacok nevelési időszaka a TRIUNE-nal kezelt teremben 43, a telepi teremben pedig 49, 6 napot vett igénybe. Ezen időszak alatt – a nevelési napok számához arányosítva- a TRIUNE-nal kezelt teremben a malacok átlagosan napi 483, 46 g-ot, azaz összesen mintegy 20,79 kg-ot gyarapodtak. Ehhez a teljes nevelési időszakban 30,26 kg takarmányt fogyasztottak.

A telepi nevelésben részt vevő malacok azonos nevelési időszakban napi 446, 12 g, azaz összesen 22, 13 kg hízást értek el, melyhez 37, 92 kg takarmányt használtak fel.

Vagyis a vizsgálat végzésének időpontjában a TRIUNE hígtrágyakezelő szer alkalmazása mellett nevelt malacok  takarmányfelhasználásának költsége 2, 62 Euróval kevesebb volt, míg értékesítése malaconként átlagosan 1,6 Euró többlet bevétellel járt.

A TRIUNE hígtrágyakezelő szer költsége 0,37 Euró volt a vonatkozó időszakra malaconként, azaz a teljes bevételnövekedés 2020.11.20-i adatokkal számolva mintegy 3, 85 Euró minden egyes nevelt állaton.

Még többet a TRIUNE készítményről

A Triune trágyakezelő szer használatának előnye, hogy alkalmazása mellett a légköri ammónia szintje jelentősen csökken, hiszen segtíségével az állati eredetű ammónia kötött, a növények számára hosszan felvehető formában marad. Ennek következtében csökken az állattartással járó szaghatás, mérséklődik a humán- és az állati szem- és légzőszervi nyálkahártya irritációja, azaz javulnak a dolgozók munkakörülményei és az állatok tartási körülményei is.

Mivel a TRIUNE alkalmazásával csökkennek az állattartás költségei, miközben a vágóállatok eladási ára nő, minden egyes értékesített állaton jelentős haszonnövekedés realizálható.

A TRIUNE mellett szól továbbá, hogy alacsony hőmérsékleten, a téli időszakban is jó hatásfokkal alkalmazható, egyszerűen bekeverhető, kijuttatása pedig semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár. A TRIUNE már bizonyított, próbálja ki Ön is!

Posted on by

A jövő most történik – elsivatagosodás

agribiotica - elsivatagosodás

Ami néhány évtizede vagy éve még kizárólag katasztrófafilmekben fordult elő, ma már valóság. Szélsőséges időjárási jelenségek, hosszú extrém aszályos időszakok aszályos időszakok és rövid idő alatt lezúduló hatalmas víztömegek váltják egymást, miközben a termények egyre inkább veszélybe kerülnek. Hazánk, azon belül is elsősorban az Alföld elsivatagosodása megkezdődött.

Az elsivatagosodás fogalma

Elsivatagosodásnak nevezzük azt a folyamatot, amelynek során az eleve száraz talaj elveszíti víztestét, azaz az arid, a szemi-arid és a száraz-szubhumid rétegekben is kiszárad.

Ennek következtében az érintett terület flórája és faunája több lépésben megváltozik, mezőgazdasági célú felhasználása pedig először nehézkessé és költségessé, később lehetetlenné válik. A talaj kimerül, a termékeny/termő földterületek szépen lassan sivataggá alakulnak.

Az elsivatagosodás okai hazánkban

Az elsivatagosodás nem csak a kifejezetten mediterrán éghajlatú országok problémája. Az elsivatagosodás okai között az éghajlat változásai mellett az emberi tevékenység következményei sem elhanyagolhatók. A néhány évtizeddel ezelőtti nagy mértékű csatornázás, a vízigényes haszonnövények telepítése, a természetes gyepek beszántása, a gazdaságtalan öntözés és a túlzott műtrágyázás egyaránt a talaj vízmegkötő képességének és beltartalmi értékeinek drasztikus csökkenéséhez vezetett. Ez a probléma hosszú távon a talaj elsivatagosodását eredményezi. A túlzott mértékű fakitermelés és az erdőirtások tovább rontanak a helyzeten.

Mivel mindeközben az évek óta tartó aszályos időszakok miatt az Alföld vízgyűjtő területein is jelentős vízhozam-csökkenés volt tapasztalható és csak a Duna-Tisza közén mintegy ezer tó tűnt el az elmúlt ötven évben, az elsivatagosodás elleni küzdelem nemcsak az Európai Unió, hanem hazánk mezőgazdasági problémáinak is központi kérdése lett.

Kaktuszok az Alföldön?

Az Alföld elsivatagosodása nem csupán talajdegradációt, hanem tájdegradációt is jelent, hiszen a folyamat következtében a fajdiverzitás és a táj teljes arculata lassan, de biztosan változik. Az évek óta tartó aszályos időszak és a hőmérsékletben megmutatkozó extremitások kedvezőtlenül hatnak az őshonos fajok fennmaradására, ugyanakkor elősegítik egyes invazív növényfajták elszaporodását.

Korábban sose hitte volna, hogy a magyar Alföldön közép-amerikai kaktuszfajok okoznak majd problémákat? Nincs egyedül.

És most mégis megtörténik! Noha a kaktuszok jellemzően a hazainál melegebb körülmények között érzik jól magukat igazán, a víz megtartására egyre kevésbé alkalmas homokos talaj, a nyári forróság, valamint a viszonylag enyhének mondható telek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy már húsz-harminc ördögnyelv-fügekaktusz- és kolorádói medvetalpkaktusz-telep is felütötte fejét az alföldi régióban. Ezek a kaktuszfajok optimális körülmények között akár -20 Celsius-fokig is ellenállnak a hideg időnek és bekebelezik környezetüket, ezáltal megnehezítik az adott terület mezőgazdasági célú felhasználását.

Az általános vízhiány hatásai a mezőgazdaságra

Miközben a hazánkat érintő aszálykár már a NASA űrfelvételein is jól látható, az aszálykár-bejelentések is évtizedes rekordokat döntenek. Június végére mintegy 300 000 hektár érintett terület tulajdonosától érkezett kárigény, mely terület július végére már 500 000 hektárra nőtt. A várakozások szerint az érintett terület végleges nagysága 1 000 000 hektár fölé emelkedhet, azaz jelentős alapanyag- és terményhiány várható.

Ha figyelembe vesszük az energia- és üzemanyagárak jelentős növekedését, a hozzáférhető készletek korlátozott voltát, valamint a nemzetközi gazdaságpolitikai helyzetet, nyilvánvalóvá válik, hogy az élelmiszerárak és a jövő évi mezőgazdasági termelés költségei is jelentősen nőni fognak.

Az aszályos időszak ráadásul nem múlik el nyomtalanul: még az óvatos becslések szerint is legalább két-három esőben gazdag, kiegyenlítetten csapadékos évre volna szükség a földterületek teljes körű regenerációjához.

Szerencsére egyre több gazdálkodó felismeri, hogy a mezőgazdaság aktuális kihívásait alternatív megoldásokkal lehet orvosolni.

Leszámolás az elsivatagosodással: A Víz Keretirányelve

Az Európai Unió célkitűzései között szerepel a súlyos vízhiányos időszakok kezelésének, az optimális, víztakarékos öntözési eljárások kidolgozásának, valamint a termelési biztonság fenntartásának megoldása egyaránt.

A jelenleg érvényben lévő VGT3 a 2021-2027-es időszakra nyújt irányelveket, központi kérdései pedig a vízhiány, a vizek szennyezésének kezelése – beleértve a szervesanyag-, tápanyag- , veszélyes-anyag- és bioszennyezés kérdéseit-, az ökoszisztémák integritásának csökkenése, a termőföld minőségének romlása, a szélsőséges hidrológiai események következményeinek felszámolása, valamint a víziközmű-infrastruktúra hiányosságainak pótlása.

Fontos tudni, hogy  hazánkban a Víz Keretirányelve, valamint az Árvízi Irányelv egyes kérdései egymással szemben állnak – pl. a VGT elvei alapján a magasabb vízhozamú árvizek esetén a környező területek elárasztásával lehetne megtartani a víz egy részét, mely az ÁKK szemléletével ellentétes-, ezáltal integrált vízgazdálkodási tervre van szükség.

Az integrált vízgazdálkodási terv részei a megelőzésközpontú integrált vízgazdálkodás érdekében a(z)

  • integrált vízgyűjtő-gazdálkodás;
  • integrált települési csapadékvíz-vízgazdálkodás;
  • vízközmű szektor kérdéseinek tisztázása (ivóvízellátás, ivóvízbázis minősége, ivóvízhálózat állapota, szennyvízhálózat minősége, szennyvíztisztítás kérdései);
  • vízvisszatartás kérdései;
  • termálvíz-kitermelés és a használt termálvíz kezelésének kérdései;
  • árvízvédelem szerkezeti infrastruktúrájának fenntartása;
  • kisvízfolyások problémakörének tisztázása;
  • műanyagszennyezés felszámolása és minimalizálása;
  • társadalmi tudatosság növelésének lépései.

Mit tehetünk?

Az elsivatagosodás megfékezésének, mérséklésének a kulcsa a növénytakaró védelmében, a talajminőség javításában, a biológiai diverzitás megőrzésében, egyszóval a felelősségteljes mezőgazdaságban rejlik.

Tudatos gazdálkodóként nincs választásunk: a jövőbe kell tekintenünk. A szárazságtűrő, ellenálló növények kiválasztása mellett törekednünk kell a minimális vízveszteséggel járó, optimalizált folyamatokra épülő öntözési eljárások kiválasztására és az ehhez szükséges ellátórendszer kiépítésére.

Emellett földterületeink megfelelő tápanyag-utánpótlásával kell gondoskodnunk arról, hogy a növények anélkül kapjanak meg mindent, hogy a környező vizek és földterületek szennyeződnének vagy túlterhelődnének.

A cégünk kínálatában megtalálható Catalist Bio növénykondicionáló nemcsak a talajaktivitást, hanem a növények aszálytűrő képességét is növeli, míg a Triune hígtrágya kezelő szer hosszú hónapokon át felvehető állapotban tartja az egyes tápanyagokat. A NUTRICHARGE® technológia előnye a tápanyag utánpótlás elősegítésén túl, hogy segíti a talaj vízmegtartását és csökkenti a mindenkori párologtatási veszteséget, így kiváló választás aszályos időszakokban is.

Biztos megoldásokat keres? Ismerje meg termékeinket és kérje kollégáink segítségét!

Posted on by

Az alternatív gazdálkodás lehetőségei a műtrágya árnövekedés tükrében

alternatív gazdálkodás agribiotica

A csapadék- és vízhiány, a szélsőségesen meleg időjárás, az üzemanyag- és gázárnövekedés, a műtrágya árának extrém mértékű emelkedése és a különféle inputanyagok hozzáférhetőségének korlátozottsága egyaránt újratervezésre és aggodalomra késztetik a gazdálkodókat. A világpiaci helyzet hatására már azok is nyitnak az alternatív gazdálkodás irányába, akik normál körülmények között inkább a hagyományos, jól bevált megoldásokat kedvelik.

Hogyan érhető el megfelelő minőségű és mennyiségű terméshozam a műtrágyák mennyiségének csökkentése mellett és mit tehetnek a felelős termelők? Ennek járunk most utána.

A műtrágya-válság következményei

A műtrágya-válság kialakulásának okai rendkívül összetettek. A gáz- és energiaárak jelentős változása, valamint a nagy európai műtrágya előállító cégek korlátozott teljesítőképessége, illetve az ukrán gyárak termelésének kiesése egyaránt hozzájárult az árnövekedéshez. A hozzáférhető műtrágya készletek árának emelkedését piaci pánikhelyzet kialakulása követte, melynek következtében az árak tovább nőttek. A jelenlegi bizonytalan körülmények között minden gazdálkodónak alaposan meg kell fontolnia, mikor és milyen mennyiségben vásárol, illetve juttat ki tápanyagokat a földekre.

A tendencia a vásárlási szokások megváltozásában is jól látható: az eddigiekben az évente eladott átlagosan 1.6-1.8 millió tonna műtrágya felvásárlásának eloszlása korábban egyenletes volt, ma azonban teljes eladott mennyiség kb. 40 %- a már az első negyedévben értékesítésre kerül.

Az alternatív gazdálkodás fogalma és lehetőségei

Alternatív gazdálkodásnak (vagy ökologikus gazdálkodásnak) nevezzük azt a környezetkímélő termelési módot, amely egyfajta köztes alternatívát jelent a kemikália központú és a teljesen vegyszermentes mezőgazdaság között. A terméshozam javítása a talaj állagának, biodiverzitásának megőrzése mellett valósul meg. Konkrét célokra fókuszál, és hosszú távon gondolkodik – ennek tükrében határozza meg a felhasznált eszközöket és anyagokat.

A meglévő mezőgazdasági szaktudást és korunk innovációit egyaránt magába foglaló alternatív gazdálkodás egyszerre innovatív, előremutató és megoldásfókuszú, így a megváltozott gazdasági és klímahelyzetben a siker kulcsának tekinthető.

Előnye ugyanakkor, hogy a mérésekkel, tervezéssel és finomhangoláson átesett mezőgazdasági folyamatokkal csökkenthetjük a szükséges inputanyagok mennyiségét anélkül, hogy a jóminőségű termények előállításáról le kellene mondanunk.

A szilárd és a folyékony műtrágyák csökkenthetőségének lehetséges negatív hatásait az alternatív gazdálkodás szemléletmódjának széleskörű elterjedése azért ellensúlyozhatja, mert

  • figyelembe veszi a termőtalaj minden sajátosságát és szükségletét. A tudatos gazdálkodói szemlélet megköveteli a talajtani vizsgálatok rendszeres elvégzését, hiszen az eredmények fényében pontos tápanyag utánpótlási terv dolgozható ki. Azok a gazdálkodók, akik minimalizálni kívánják az inputanyag-költségeket, nem mondanak le a hatékony műtrágyákról, ‘csupán’ megfelelő időben és optimális összetételben juttatják ki őket.
  • épít a szaktanácsadók és szakemberek tudására. A jelenlegi dinamikusan változó körülmények között a gazdálkodók számára nehézséget jelenthet egészében átlátni a piaci folyamatokat és naprakészen tartani a mindenkori szaktudást. Ezért érdemes független szaktanácsadók és szakirányítók segítségét kérni.
  • nem félmegoldásokat, hanem újakat kínál. Az alternatív gazdálkodás szemléletének egyik sarokköve a szervestrágya felhasználása és a vetésforgók kialakítása a termelési folyamatok irányítása során. A növényi és állati eredetű anyagok komposztált állapotú kijuttatása, illetve a granulált, pelletált vagy folyékony szervestrágyák, valamint az ezekkel jól kombinálható öko rendelet szerint használható tápanyagok alkalmazása együttesen járulnak hozzá az optimális terméshozamok és termésminőség fenntartásához.
  • figyelembe veszi a talajban tárolt tápanyagmennyiség feltárásának szükségszerűségét. Évek óta folynak kutatások a talajban megtalálható kötött állapotú tápanyagok feloldásának és hasznosulásának optimalizálására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jól megválasztott baktériumtörzsek alkalmazásával nemcsak a korábban fel nem használt anyagok, hanem a kihasználatlanul hátramaradt tarló és szármaradványok is hasznosulnak.
  • szem előtt tartja a Green Deal célkitűzéseit. Mivel az érvényes megállapodások alapján a növényvédő szerek használatát 50%-kal, a műtrágyák használatát 20%-kal kell visszaszorítani, a hazai termőterületeknek pedig min. 25%-át ökológiai gazdálkodásba kell vonni 2030-ig, az alternatív gazdálkodás szemlélete újszerű megoldásokra, tudatos tápanyag kijuttatásra és a hatóanyagok felszívódásának maximalizálására törekszik

Az alternatív gazdálkodás szemléletének követői tudják, hogy a talajt komplexen, a talajélet sajátosságainak figyelembevételével és a talajbiológia egyensúlyának mindenkori fenntartásával kell kezelni. Így nemcsak a termelési folyamatok eredményessége és a betakarított termények minősége, hanem a hosszú távú fenntarthatóság is javul.

Mi így csináljuk: az AgriBiotica megoldásai

Az AgriBiotica tevékenységének központi gondolatai a mindenkori szakmaiság és a fenntartható ökológiai termelés biztosítása. Napi munkánk során azért dolgozunk, hogy partnereink gazdaságai maguk is eredményes, hatékony és termelékeny vállalkozások, valamint a fenntartható fejlődés támogatói legyenek.

Termékpalettánkon szereplő ajánlataink is ezt a szemléletet képviselik:

  • a NUTRICHARGE® műtrágya kezelő szer sajátossága, hogy a biológiailag lebomló polimer bevonatnak köszönhetően mind a kijuttatott, mind a talajban megtalálható tápanyagok hasznosulása rendkívül kedvező.
  • a Catalist Bio növénykondicionáló talajtípustól független hatásmechanizmussal támogatja a talajaktivitást és kedvező keverhetőségi tulajdonságokkal rendelkezik, ezáltal alacsony elemtartalommal is hatásfokozás érhető el.

Ismerje meg termékeinket közelebbről és kérje kollégáink támogatását az Önnek megfelelő ajánlat kialakításában. Írjon nekünk! Várjuk emailjét az info@agribiotica.eu emailcímen!

Posted on by

Felkészülés a kánikulára: A növényi stressz hatásának csökkentése, az ellenálló képesség javítása

agribiotica - növényi stressz

A növényi stressz egy olyan kedvezőtlen fiziológiai állapot, mely során a fejlődéshez, növekedéshez szükséges optimális feltételek már nem adottak. A homeosztázis felborul, és zavar keletkezik az alapvető élettani folyamatokban.

A növénytermesztésben a legnagyobb kockázati tényezőt általában az időjárás jelenti. Magyarországon már a tavalyi, 2021-es évet is szárazság jellemezte, mely várhatóan évről évre fokozódni fog. Hazánkban az aszály leginkább az Alföld középső részét, illetve a tiszántúli területeket sújtja. A szélsőségesen meleg, csapadékhiányos időjárás eredményeképp a növények tápanyagfelvétele akadályozottá válik, melynek következményeit egytől-egyig valamennyi gazda megszenvedi.

Mik azok a stresszorok?

Azokat a külső környezeti tényezőket, terheléseket, melyek negatív hatással vannak az élő szervezetek fiziológiájára, fejlődésére, stresszoroknak nevezzük. A normálistól eltérő, extrém körülményekhez a növények – élettani folyamataik megváltoztatásával – képesek alkalmazkodni, de egy bizonyos szint felett már sérülés keletkezik a genomban, sejtszintű károsodás lép fel. Mindez a maximálisan elérhető terméshozam drasztikus csökkenését eredményezi. 

A stresszorokat 3 nagy csoportba oszthatjuk:

#1 Biotikus tényezők:

  • Vírusok, baktériumok, gombák
  • Gyomnövények
  • Rovarok, egyéb kártevők

#2 Abiotikus tényezők:

  • Extrém hideg és meleg
  • Aszály és belvíz
  • Fagy okozta jégkár
  • Magas UV-sugárzás
  • Erős szél

#3 Emberi tevékenység következményei – antropogén hatások:

  • A légkör CO2 koncentrációjának emelkedése
  • A talaj toxikus só- és nehézfémtartalma
  • A talaj pH-értékének savas irányba való eltolódása
  • Az optimálistól eltérő talajvízszint
  • Talajerózió, a talaj tápanyaghiánya

Felkészülés a kánikulára – egy jó tanács, melyet érdemes megfogadni

A klimatikus változással összefüggő szélsőséges időjárási körülmények nemcsak minket, embereket terhelnek meg. A meleg, száraz időjárás következtében kialakuló termésmennyiség- illetve minőségcsökkenés kardinális probléma. A magas hőmérséklet (hőstressz) megakadályozza a hidratált szövetek növekedését, a membránok és fehérjék sérüléséhez vezet. Meggátolhatja vagy el is lehetetlenítheti a növények legfontosabb élettani folyamatát, a fotoszintézist. Egy bizonyos ponton túlhaladva a szövetek visszafordíthatatlan mértékben károsodnak, akár a teljes növény pusztulását eredményezve.

A lassú, alapos öntözés, az árnyékolás és a talajtakarás mellett arra kell törekedni, hogy a növények edzettebbek, rezisztensebbek legyenek a külső környezeti hatásokkal szemben. Például a vízfelvétel sikeressége nagyban múlik az erős, egészséges, kiterjedt gyökérzet meglétén. Kezeld a növényeket természetes kondicionáló szerrel ellenálló képességük javítása érdekében!

A növényi stressz csökkentése: hogyan javítja a Catalist Bio az ellenálló képességét?

A környezetvédelmi aggályok mellett az extrém meleg, aszályos időjárás szintén szerepet játszik abban, hogy a klasszikus növényvédő szereket lassan felváltják az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő lombtrágyák és biostimulátorok.

A Catalist Bio növénytápláló készítmény utóbbi kategóriához áll a legközelebb, ugyanakkor sokkal erőteljesebben és szélesebb körben fejti ki hatását. Lehetővé teszi a növényekben rejlő genetikai potenciál kiaknázását, elősegíti, hogy a növények gyorsabban regenerálódjanak a forróság okozta stresszhelyzetben.

A káliumhiány megnöveli a bakteriális, gombás, vagy vírusos eredetű fertőzések kialakulásának kockázatát. A Catalist Bio talajfertőtlenítő tulajdonsága mellett kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságot biztosít, így mérsékelve a fertőzési nyomást.

A hangsúly a megelőzésen van – ez az innovatív technológia arra készteti a növényt, hogy az megfelelő immunválaszt adjon a kedvezőtlen környezeti hatásokra. A harmonikus tápelem-összetételnek köszönhetően egyszerűen serkenthető a víz- és tápanyagfelvétel. A termék használatával fokozható az aszály elleni tolerancia, hiszen akár 4 hétig a minimumom tartható a vízigény.

  • Csökkentené a hő és szárazság okozta növényi stressz negatív hatásait?
  • Még a szélsőséges időjárási viszonyok mellett is magasabb terméshozamra vágyik?
  • Olyan megoldást keres, mely nem károsítja a környezetet?

Ha akár egyetlen kérdésre is igennel válaszolt, mindenképpen vegye fel velünk a kapcsolatot! Kollégáink készségesen állnak rendelkezésedre.

Tegyen próbára bennünket! Kérje kollégáink segítségét és ismerje meg tevékenységünket az info@agribiotica.eu emailcímen!

Posted on by

TANULMÁNY: Ammónia emisszió vizsgálata TRIUNE-nal kezelt sertés hígtrágyában Bajorországban

Ammónia emisszió vizsgálata TRIUNE-al kezelt sertés hígtrágyában Bajorországban

Az Európai Unió zászlós hajójának is számít az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal), amely a klímasemleges és fenntartható gazdaságra való áttérését tűzte ki célul. Az EU-ban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10,3%-ért a mezőgazdaság a felelős, ezért a fenntartható gazdaságra való áttérésben kiemelt jelentősége van a célkitűzéseknek.

Az ammónia (NH3) a nitrogéntartalmú szerves vegyületekből, elsősorban a karbamid és a fehérjék biológiai lebontásakor jön létre. A mezőgazdasági eredetű kibocsátások közvetlenül és közvetve az állati emésztőrendszerből, a trágya tárolásából és a talajból származhatnak. Az állattartó telepekből származó kibocsátásokra az állatfajok, a takarmány (N-kiválasztás hatása), az épület jellemzői (padló, szellőzés, hőmérséklet) és a trágya tárolása (külső hőmérséklet, a lefedettséghez használt anyag) vannak hatással. Az egyes légköri szennyező anyagok kibocsátásainak csökkentéséről szóló 2284/2016- os, napjainkban is hatályos EU irányelv 2010-től kezdődően állapítja meg a kapcsolódó határértékeket. Ezen irányelv többek között (kéndioxid, nitrogén-oxid), előírja az ammónia kibocsátásának a csökkentését, amely az agrár-ágazat szempontjából a legjelentősebb. Összegezve, az ammónia csökkentése globális méretű, agrárágazati probléma.

Kísérletünkkel egy olyan átfogó képet szeretnénk megmutatni egy általunk forgalmazott és forradalmasított technológiában, amelynek használatával nagy mértékben csökkenthető az állattartó telepeken képződött hígtrágya ammónia tartalmának a környezetbe való jutása.

Az ammónia (NH3) a nitrogéntartalmú szerves vegyületekből jön létre. Az emlősállatok szervezete kiválasztja a nitrogén többletet, karbamidot a vizeletben. Azonban az ürülék is tartalmaz nitrogént fehérjeként, valamint különböző szerves vegyületekként. A legtöbb ammónia-kibocsátás a karbamid hidrolíziséből származik, az ammóniát termelő ureáz enzim jelenlétében (Bernhard Osterburg, 2018). Az állattartó telepekről származó ammónia-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések közé tartozik a trágya korszerűbb kezelése az épületben, mint például a vizelet elválasztása, a trágya hűtése, a légszűrők használata és a trágya tárolóinak lefedése. Ezen törekvéseken túl, több cég is foglalkozik (több-kevesebb sikerrel működő) hígtrágya kezelő készítmények forgalmazásával.

HIPOTÉZIS

Az ammónia emisszió mérés lehetőségei és módszerei közül az első légköri ammónia fluxus mérések csak az előző évszázad végén, az 1990-es években történtek (FAMULARI et al., 2005). Az 1980-as években BUIJSMAN és munkatársai (1987) bevezették az emisszió faktorok fogalmát, melyek segítségével az európai mezőgazdaság NH3 kibocsátását lehetett becsülni. Az 1990- es és 2000-es években egyes európai országokban már ország specifikus emisszió faktorokat használtak az ammónia kibocsátás mértékének becslésére (MISSELBROOK et al., 2000).

A mai napig a talaj-növény-légkör rendszerben az NH3 dinamikájában hatalmas bizonytalanságok vannak, mert még mindig hiányoznak a közvetlen, megbízható fluxus mérések. Ez nagyrészt az NH3 tulajdonságainak, illetve annak köszönhető, hogy igen reaktív vegyület és erős hidrogén kötésekkel kapcsolódik a vízhez, nehezítve ezzel a mérési lehetőségeket (FERRARA et al., 2012).

A légkörbe távozó ammónia-gáz folyamatos mérése stacioner készülékekkel, a mai napig problémát jelent. Ennek a ténynek a megállapítása azért is fontos, mert a piacon fellelhető hígtrágya kezelő készítmények ammónia emisszióra gyakorolt hatásfoka nehezen kimutatható a pontos mérési módszerek hiányában.

MÓDSZERTAN

Az ammónia emisszióra vonatkozó vizsgálatunk során az Agribiotica GmbH által forgalmazott TRIUNE hígtrágya kezelő készítmény ammónia megkötő képességét teszteltük sertés hígtrágyában. A vizsgálatokhoz bajorországi sertéstelepről begyűjtött hígtrágyát használtunk. A kísérletben szereplő hígtrágya külön hordókban került elhelyezésre, így a további „friss” hígtrágya utánpótlást ezzel megszüntetve. A mérések 3 alkalommal történtek a TRIUNE hígtrágya kezelő készítmény bekeverése nélkül, majd ezt követően egy ammónia emissziós mérést végeztünk 2 óra elteltével a TRIUNE bekeverése után. Az ammónia emisszió mérését 24 óra elteltével újra megismételtük.

A fent említett folyamatot egy hét múlva megismételtük mind a TRIUNE-al kezelt, mind a kezeletlen hígtrágyában, majd ezt követően hetente azonos időben elvégeztük az ammónia mérését. A mérési folyamat 4 héten keresztül tartott. Az ammónia emissziós vizsgálathoz egy mobil ExTox készüléket használtunk. A vizsgálatokat hivatalos vizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező partner – Ingrid Bauer – végezte Németországban, 2021-ben.

EREDMÉNYEK

Az első három diagram azokat a mérési eredményeket mutatja, amikor a TRIUNE készítményt nem használtuk, azaz kezeletlen hígtrágyára vonatkoznak. Itt érdemes megjegyezni, hogy a felszabaduló ammónia értéke 202,92ppm, amely már komoly egészségkárosodáshoz is vezethet.

A kezeletlen hígtrágyára vonatkozó kiértékelések során megállapítható, hogy az idő múlásával folyamatosan csökkent az ammónia mértéke.

A következő kiértékelések a TRIUNE-al kezelt hígtrágyára vonatkoznak. Meg kell jegyezni, hogy az első kísérleti eredmények a kezelt hígtrágyában nagyon biztató képet mutattak az ammónia emissziót illetően, azonban ez a kezdeti gyors hatékonyság az idő elteltével alább hagyott. Az eredmények alapján el lehet mondani, hogy a fenti vizsgálatban a TRIUNE az első 10-14 napban fejtette ki hatását a legintenzívebben, majd ez a hatás csökkenő tendenciát mutatott.

ÖSSZEGZÉS

A fent leírt kísérlet célja az volt, hogy megvizsgáljunk egy olyan forradalmian új hígtrágya kezelési technológiát és annak hatékonyságát, amelyet az állattenyésztés szolgálatára terveztünk, így csökkentve az élelmiszertermeléssel járó környezetterhelést, és hozzájárulva a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszeripar kialakításához.

A kísérletet zárt rendszerben végeztük, ami azt jelenti, hogy a 4 hetes vizsgálati periódus alatt a vizsgált anyagot nem pótoltuk újabb, friss hígtrágyával. Ezért is volt megfigyelhető az a jelenség, hogy a TRIUNE az első két hétben intenzíven fejtette ki ammónia megkötő képességét, majd a vizsgálat további szakaszában csökkenő tendenciával végül megállt ez a folyamat. Ez a jelenség természetes, ugyanis a TRIUNE a zárt rendszerben a rendelkezésre álló összes ammóniát megkötötte és további urea utánpótlás hiányában a TRIUNE aktivitása szinte megállt.

Amennyiben a TRIUNE természetes körülmények között, az állattartó telepeken kerül kijuttatásra, úgy a hatását a teljes ciklus ideje alatt megtartja, ezzel maximális hatékonyságát fejti ki a hígtrágyában, az ammónia emisszió csökkentésében.

Az AgriBiotica tapasztalt agrárszakemberek által létrehozott vállalkozás, amely legfontosabb célul tűzte ki a környezetkímélő, fenntartható mezőgazdasági termelés támogatását. Olyan korszerű technológiai megoldásokat kínálunk, amelyek segítségével csökkenthető a környezeti terhelés.

Hiszünk a fenntartható ökológiai termelésben.

Az állattenyésztési ágazat fenntarthatóságának növelésére kifejlesztett technológiai rendszerünkkel az üvegházhatású gázok kijutása nagy mértékben kontrolálható, ezzel hozzájárulva az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzéséhez.

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezelés nélkül (1)

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezelés nélkül (2)

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezelés nélkül (3)

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezeléssel (1)

Triune-kezelés.hígtrágya-tanulmány.1.

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezeléssel (2)

NH3-mérés ExTox készülék segítségével, Triune kezeléssel (3)

IRODALOMJEGYZÉK

Bernhard Osterburg, (2018), Policy and administrative measures to prevent ammonia emissions, TAIEX-EIR PEER 2 PEER Multi Country Workshop on ammonia emissions from agriculture, 2018 10. 30.

Famulari, D., Fowler, D., Hargreaves, K., Milford, C., Nemitz, E., Sutton, M. A., & Weston, K. 2005. Measuring eddy covariance fluxes of ammonia using tunable diode laser absorption spectroscopy. Water, Air, & Soil Pollution: Focus. 4. 151–158.

Buijsman, E, Maas, JF., Asman, WAH. 1987. Anthropogenic NH3 emission in Europe. Atmospheric Environment. 21. 1009–1022

Misselbrook, TH., Van Der Weerden, TJ., Pain, BF., Jarvis, SC., Chambers, BJ., Smith, KA., Phillips, VR., Demmers, TGM. 2000. Ammonia emission factors for UK agriculture. Atmospheric Environment. 34. 871–880.

Ferrara, R. M., Loubet, B., Tomassi, P. DI, Bertolini, T., Maugliulo, V,. Cellier, P, Eugster, W., Rana, G. 2012. Eddy covariance measurement of ammonia fluxes: Comparison of high frequency correction methodologies. Agricultural and Forest Meteorology. 158-159. 30–42.

Posted on by

Triune hígtrágya kezelő szer: célok és tapasztalatok

Triune hígtrágya kezelő szer célok és tapasztalatok

Az állattartás melléktermékeként keletkező hígtrágya kezelésének számos módja létezik. Az optimális módszer megválasztása azonban jelentősen csökkentheti a termőterület tápanyag-ellátásának költségeit és leegyszerűsítheti a gazdaságok hatékony üzemeltetéséhez szükséges szervezési folyamatokat. A Triune hígtrágya kezelő szer alkalmazásával tehát nemcsak olcsóbb, egyszerűbb is a termelés.

A Triune hígtrágya kezelő szer alkalmazásának előnyei

Triune hígtrágya kezelő szer egy természetes, vízben oldódó, élő szervezetben fel nem halmozódó polimer nagy felületű negatív töltéssel. Ennek velejárója az a tulajdonság, hogy megköti és megőrzi a kationokat a felületén.

A Triune előnye, hogy megtartja a tápanyagokat a hígtrágyában, azaz a benne található foszfor könnyen felvehető állapotban áll a haszonnövények rendelkezésére. Fontos továbbá, hogy természetes úton lebomló kezelőszerről beszélünk, vagyis alkalmazása sem a dolgozókra, sem az állatvilágra, illetve talajéletre nem jelent veszélyt.

Hosszú hatástartamának köszönhetően alkalmazása gazdaságos, biztonságos és megkönnyíti a munkaszervezést. Emellett segítségével a nitrogénveszteség is minimalizálható, vagyis használatával hatékony hígtrágyakezelés tényleg nem álom többé!

Green Deal, avagy az Európai Unió célkitűzései

Az European Green Deal központi célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálása és a klímasemleges, fenntartható gazdaságra való áttérés. Mivel az agrárágazat a teljes kibocsátás több, mint 10%-áért önállóan felel, egyértelmű, hogy innovációkra és változásra van szükség a termelési folyamatok felépítésében.

Mivel az egyéb gázok mellett az ammónia kibocsátásának csökkentése is elsődleges feladat, Bajorországban átfogó vizsgálatot végeztünk a hazánkban az AgriBiotica által forgalmazott Triune hígtrágya kezelő szer ammónia emissziójának felmérésére.

Ammónia emisszió vizsgálata Triune-nal kezelt sertés hígtrágyában

Az ammónia emisszió vizsgálat során bajorországi sertéstelepekről beszerzett hígtrágya mintákat vizsgáltunk. A begyűjtött mintákat hordókba töltöttük, ezután a hígtrágyát további trágyával nem hígítottuk.

A kísérlet első szakaszában három napon át végeztünk ammónia emisszió méréseket, majd a hígtrágyás hordók feléhez az alkalmazási útmutatónak megfelelően Triune hígtrágya kezelő szert kevertünk. Két órával később mind a kezelt hordókon, mind a kontrollcsoportot alkotó kezeletlen hordókon méréseket végeztünk. A következő ammónia emisszió mérésre 24 óra múlva, majd az azt követőre újabb egy hét múlva került sor. Az eredményeket a négy héten át tartó heti méréseket követően tettük közzé.

Azt találtuk, hogy a Triune hígtárgya kezelő szerrel kezelt hígtrágya ammónia tartalma lényegesen nagyobb, mint a kezeletlen hígtrágyáé. Emellett azt is tapasztaltuk, hogy a kezelőszer hatékonysága a kezelést követő 10-14 nap során a legmagasabb, ezt követően azonban az ammónia emissziós hatékonyság fokozatosan csökkent. Ennek oka elsősorban a zárt rendszer hiányában keresendő, hagyományos zárt rendszerben azonban a mért visszaesés nem tapasztalható.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Az ammónia emisszió mérés vizsgálatok bizonyítják, hogy a Triune hígtrágya kezelő szer alkalmazása elősegíti a hígtrágya beltartalmának megőrzését, ezáltal hozzájárul a költséghatékony és eredményes termeléshez.

Szeretne többet megtudni a kísérletről és megismerni a vizsgálatok részletes eredményét? Töltse le az Ammónia emisszió vizsgálata Triune-nal kezelt sertés hígtrágyában c. tanulmányt !

Tegyen próbára bennünket Ön is! Kérje kollégáink segítségét és ismerje meg tevékenységünket az info@agribiotica.eu emailcímen!

Posted on by

Műtrágyagyártás Magyarországon

műtrágyagyártás Agribiotica

A műtrágyagyártás Magyarországon még sohasem volt annyira a közbeszéd tárgya, mint az utóbbi hetekben. A földgáz árváltozásai, a világpolitikai események, valamint a hazai piac meglepő változásai a fókuszba helyezték a műtrágyagyártás, a műtrágya-hozzáférés, valamint a várható élelmiszer-árnövekedés kérdéseit.

A műtrágyagyártás története hazánkban

Noha Németországban, Hollandiában és Olaszországban a feljegyzések szerint már az 1900-as évek elején is aktív használatban voltak a jelentős terméshozam-növekedést eredményező műtrágyák, hazánkban a műtrágyagyártás és -felhasználás csak az első világháborút követő időszakban kezdődött meg igazán.

Korabeli adatokból tudjuk, hogy míg a nyugat- és dél-európai termőterületeken az átlagos műtrágya-felhasználás hektáronként kb. 100-300 kg közé esett, addig hazánkban húsz év alatt 12 kg-ról csupán 15 kg-ra emelkedett a holdankénti műtrágya felhasználás az 1900-as évek első évtizedeiben.

Noha a Hungária Vegyiművek Rt. és a Klotild Rt. már az 1890-es években is állított elő műtrágyákat, a hazai nehézvegyipari egyik legnagyobb lépésére a ‘20-as évek végén életbe lépő iparosítás program eredményeként azonban nem került sor. 1931-ben megkezdte működését a Magyar Ammóniagyár, valamint a Magyar Műtrágyagyár Rt.

1944-ben bombázás során azonban a péti ammóniagyár megsemmisült, a többi gyárépületek sérülése, valamint az alapanyagok hozzáférhetetlensége miatt a műtrágyagyártás átmenetileg megszűnt. A rekonstrukciót követően, 1948-ban azonban nemcsak újraindult a termelés, hanem a teljes technológiai folyamat gépesítés alá is került. Nem sokkal később létrejött a Borsodi Vegyi Kombinát, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Tiszamenti Vegyiművek is. 1964-ben és ‘75-ben jelentős beruházások és technikai fejlesztések zajlottak a pétfürdői gyárban, melyek során a műtrágyagyártás számos világszintű innovációja hazánkban valósult meg először. Napjainkban a műtrágyagyártás csaknem húsz hazai gyártó közreműködésével valósul meg.

A nitrogén műtrágyagyártás folyamata

A nitrogén műtrágyák gyártása során a felhasznált földgázban található metánt vízgőz és katalizátor segítségével, 900 Celsius-fokon hidrogén és szénmonoxid molekulákra bontják. Így jön létre a szintézisgáz, melyet több lépésben tisztítanak meg. Ezt követően a szintézisgázból, vízből és a levegő nitrogéntartalmából katalizátor segítségével ammóniát állítanak elő.

A létrejött ammóniából a műtrágyagyártás folyamatai során többféle eljárásban készítenek termékeket, pl. salétromsavat, ammónium nitrátot, karbamidot, folyékony műtrágyát, pétisót, foszforral és káliummal keverve pedig MPK műtrágyákat.

A földgáz árak hatásai a műtrágyagyártás folyamataira

Míg az ipari felhasználású földgáz ára 2021.május elején 18.5 Euro/ MWh volt, addig 2022.májusában ugyanez az érték mintegy 83 Euro/MWh a holland TTF mutatói szerint. Jól látható tehát, hogy a világpiaci árváltozások, valamint az ukrán-orosz háború hatására intenzív, csaknem négy és félszeres árnövekedés következett be.

Mivel a műtrágyagyártás alapját 90%-ban a földgáz adja, magától értetődő, hogy a műtrágyaárak növekedése is követi a tendeciát. A korlátozott hozzáférés, a háború miatt kiesett ukrán műtrágyagyártás, valamint a hazai cégek korlátozott termelésről, vagy átmeneti leállásról szóló üzleti döntéseinek hatásai összeadódtak: pánik alakult ki. Ennek következtében a műtrágyák nemcsak még drágábbá, hanem nehezebben beszerezhetővé is váltak.

Megoldás a műtrágyagyártás nehézségei miatt fellépő problémákra

A műtrágyagyártás alapanyagának drágulása, valamint az akadozása miatt fellépő korlátozott hozzáférhetőség problémáira minden gazdálkodónak megoldást kell találnia. Mi az AgriBiotica csapataként a környezetbarát és környezettudatos, innovatív megoldások mellett tettük le voksunkat.

Catalist Bio növénykondicionálónk segítségével a növények számára 100%-os tápanyag-hasznosulással járó organikus tápanyagot biztosíthatunk. Hitte volna, hogy csupán egyetlen kannányi könnyen kijuttatható Catalist Bio mintegy 8 tonna szervestrágyának felel meg?!

A Nutricharge műtrágya kezelő szert választva a gazdák egyedülállóan hatékony műtrágyákat állíthatnak elő, melyek segítik a foszforgazdálkodást, a tápanyag-stabilizációt és tápanyag-megőrzést. Használatával a várható átlagos hektáronkénti hozamnövekmény 300 kg a búza, 440 kg a kukorica és mintegy 5500 kg a silókukorica esetén.

Tegyen próbára bennünket Ön is! Kérje kollégáink segítségét és ismerje meg tevékenységünket az info@agribiotica.eu emailcímen!

Posted on by

A gabonakivitel korlátozásának okai és hatásai

A gabonakivitel korlátozásának okai és hatásai - Agribiotica

A pandémia, az aszály valamint az ukrán-orosz háború kirobbanásának és elhúzódásának kedvezőtlen hatásai nemcsak az ellátási láncok fenntarthatóságát, hanem a termelési területek és a munkaerő rendelkezésre állását, valamint a termelési hatékonyságot is csökkentik. Az egymástól részben független események összeadódó hatásának következtében azonban a 2022-es év második felében ha élelmiszerhiány nem is, jelentős áremelkedés és egyes termények, termékek esetében időszakosan korlátozott hozzáférhetőség várható.

A gabonakivitel korlátozásának okai

A kedvezőtlen időjárási viszonyok, a hónapok óta fennálló csapadékhiány, valamint a pandémia és a kelet-európai háborús helyzet mind egy irányba mutatnak: míg a termőterület és a megtermelt gabona mennyisége csökken, addig a termelési és előállítási költségek jelentősen nőnek, ráadásul korlátozott rendelkezésre állástól lehet tartani.

A gabonakivitel korlátozásának célja, hogy a jelenleg átlagosan 50-60 %-os gabonaár-növekedés, valamint a 2022-as termelési év várható nehézségei ellenére is biztosított legyen a hazai ellátási lánc, akár az élelmiszerek, akár a takarmányok hozzáférhetőségéről van szó.

Mit jelent valójában a gabonakivitel korlátozása?

Bár a köztudatban a gabonakivitel korlátozása általános tilalomként van jelen, valójában a gabonaexport nem tilos, csak bizonyos feltételekhez kötött. Ennek értelmében a gabona vetőmagként való értékesítése, a humanitárius segítségnyújtás keretében végzett kivitel, valamint a tranzitforgalom keretében való átszállítás semmilyen korlátozással nem jár.

Más esetekben azonban a rendelet értelmében az export keretében értékesíteni kívánt gabonára az államnak elővásárlási vagy vételi joga van. A korlátozás alá eső stratégiai jelentőségű gabonák szállításának megkezdése előtt a termelőnek írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et. Ezután – ha a formai követelményeknek a bejelentés megfelel – a NÉBIH az információkat az agrárminiszternek továbbítja, aki dönt arról, hogy az adott eladás veszélyezteti-e a hazai takarmányozási, élelmezési vagy közellátási területek fenntarthatóságát. Ha az állam elővásárlási vagy vásárlási jogával nem él, a gabona normál módon értékesíthető és exportálható.

A  takarmányozási vagy élelmezésügyi ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű alapanyagok és termékek körébe tartozik jelenleg a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a szójabab (törve is), valamint a napraforgómag.

A gabonakivitel korlátozás eddigi tapasztalatai

Nemrégiben Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára nyilatkozott a Portfólió.hu-nak, ahol arról számolt be, hogy a rendeletben foglalt 30 napos döntési mechanizmus a gyakorlatban 1-2 munkanapot vesz igénybe, így a kezdeti ijedtséget követően az export továbbra is zavartalanul működik.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a gazdák sok esetben kivárnak abban bízva, hogy a későbbiekben még többet érnek majd a termények.

Az élelmiszerárstop és a gabonakivitel korlátozás hatásai a piacra

A háború következtében Ukrajna és Oroszország mezőgazdasági tevékenysége  jelenleg korlátozott: a napraforgó és a kukorica esetében legalább 30%-os vetésiterület csökkenéssel kell számolni. (Ez több tízmillió tonna hiányt, vagyis jelentős drágulást vetít előre a Földközi-tengeri régió teljes területére.)

Eközben a műtrágya előállítás is akadozik, vagy szünetel. Kombinálva mindezt a pandémia hosszú távú hatásaival, az aszályos esztendővel, az energiaárak jelentős növekedésével, valamint a július 1-ig érvényben lévő árstoppal,  gabonárak folyamatos és meredek emelkedése mellett az élelmiszerárak jelentős növekedése is várható.

Noha az infláció a korlátozások bevezetésének hatására nem követte a normál ütemet és a várható 13% helyett csak 8.9%-os, az árstop feloldását követően a háztartásokat fejbe kólinthatja a valóság. Ennek ellenére a végfogyasztók számára jelenleg is jól érezhető a hatás: csak márciusban 21,4%-kal nőtt a baromfihús ára – eközben az árstop következtében a termelők egy jelentős része abbahagyta a telepítést, az ukrán termelés kiesett, Franciaországban pedig a madárinfluenza miatt már több, mint 13 millió állatot kellett elpusztítani-, 70%-kal a emelkedett sertéshús kilónkénti átvételi ára, a napraforgóolaj-árakat pedig jócskán 1000 Ft fölé várják az árstop feloldása utánra.

A gabonatermelés hatékonyságnövelésének titka

Azok a termelők tudnak a körülményekhez képest optimális termelési költségekkel jó terméshozamokat és termésminőséget elérni, akik adaptálódnak a helyzethez és képesek nézőpontot váltani. Az általunk forgalmazott, biotechnikai innovációkra épülő termékekkel a hígtrágya-kezelés és a műtrágyázás hatékonysága fokozható,  vagyis a termelési költségek mérsékelhetők. És még a hozzáférhetőség hiányától sem kell tartani!

A Triune hígtrágya kezelő szer segítségével a szervestrágyában képződő ammónia megköthető. Hatása egész évben érzékelhető, kijuttatása télen-nyáron könnyű és költséghatékony, alkalmazása számos további előnnyel jár, melyről Ön is olvashat weboldalunkon.

Catalist Bio növénykondicionálónk ún. BlackBox módszerként működik, így a növények számára 100%-ban felvehető tápanyagforrást jelent. Használatával a hagyományos műtrágyák hatékonysága nő, csökken a fertőzési nyomás és javul a termésminőség, valamint a talajélet.

A műtrágya kezelő szerek piacán az innovatív minőséget Nutricharge technológiánk képviseli, melynek segítségével a talajban foszfor diffúzió valósul meg, így nemcsak a talajban található és kijuttatott molekulák és tápanyagok felszívódása javul, hanem a növények gyökérzete is jelentősen megerősödik.

Felkeltettük érdeklődését? Kérje kollégáink segítségét üzenetben és örömmel támogatjuk Önt a döntéshozásban!